Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.
Előszó
Iii» ben városi képviselő voltál. Tagja vagy-e jelenleg valamelyik pártnak? - Valóban önkormányzati lépviselő voltam 1990-1994-ig. Azóta semmiféle pártnak nem vagyok tagja. Párton kívüliként nem is kívánok aktívan politizálni. Rettenetesen csalódtam a politikában. Mi a rendszerváltozás körül azt hittük, hogy valami nagy dolognak vagyunk tanúi - akkor azt hiszem így is volt. Mindenki érdekektől mentesen végezte a dolgát. Amikor rájöttem arra, hog)' beférkőzik a politikába az érdek, akkor azt mondtam: elég. Azóta nem politizálok. Örülök neki, hogy mások is úgy gondolják, én független vagyok, hiszen a megyei közgyűlésen 3/4-es többséggel kaptam bizalmat, ami azt jelenti, hogy több párt, és a függetlenek is rám szavaztak. A jelenlegi kormány egészségpolitikájával egyetértek. Ezeket a reformokat, melyeket a kormány és a minisztérium hirdet, meg kell valósítani, mert úgy érzem végre egy tudatos, kiérlelt egészségpolitika körvonalazódik, amely már nagyon hiányzott az egészségügyből. Ez a politika szükséges ahhoz, hogy az egészségügv alulfinanszírozottsága és egyben rettenetes pazarlása végre megszűnjön, és megtörténjék az igazi rendszerváltás az egészségügyben is. Az egészségügyben reformlépésekre van szükség. Azt hiszem ebben minden párt, és civil szervezet egyetért. Nem gondolom, hogy ebben a kérdésben politikai csatározásokra kerülne valamikor is sor. Egyetértek, hogy reformlépésekre van szükség az egészségügyben, igaz, hogy a városban mi vagyunk a 2. nagyüzem. Mégis kórházunkban az átlagbér nem éri el a 45 ezer forintot. Ha sor kerül a minimálbér tervezett emelésére, akkor intézményünkben átlag közel ezt az összeget vihetik haza az itt dolgozók. Véleményed szerint mikoira tehető az az idő, amikor a dolgozók is érzik majd a reformok pozitív hatását? - Azt tudnám mondani, hogy a gazdasági mutatókban az elmúlt évben 4-5 százalékos emelkedés mutatkozott, tehát nagyon jó irányba halad az ország. Közel állunk az uniós csatlakozáshoz. Ehhez az egészségügynek is fel kell zárkóznia. A célom az, hogy a kórház életében az üzemgazdálkodási szempontokat bevezessem. Ennek alapja az endofinanszírozás és a nyereségképzésre ösztönző belső érdekeltségi rendszer kidolgozása. Az biztos, hog)' egy vállalat működéséhez elengedhetetlenül szükséges az ott dolgozók megelégedettsége. Hiszen az elége184