Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

Menjünk vissza még a múltba. Miért akartál orvos lenni? - Nem tudom megmondani. A családomban nincsenek orvosok. Már ötödikes koromtól orvos akartam lenni. Barátaim szülésznőgyógyászatra emlékeznek, de én ezt cáfolom. 1980-ból kikre emlékszel vissza a kórházból? Mátyus főorvos vezette az osztályt. Emlékszem, nagy örömmel rajzoltak sav-bázis diagramokat. Tőrös Péter és Lantpert András, Perényi István is él az emlékeimben. Teleki Balázshoz kötődik az első operatív élményem, amikor ideérkezésem után a 3. napon beengedtek a műtőbe. Egy bütyökműtétre készültek, a helvi érzéstelenítést kezdték beadni, amit laikusként látva sápadtan távoztam a műtőből. Ez azóta hála istennek nem fordult velem elő. Miért választottad a traumatológiát? - Vonzott a terület objektivitása. A kívülállók azon elképzelése, hogy csak megröntgenezzük a sérültet, hogy van-e törés vagy nincs, és ezzel kész is a diagnózis, mára már jelentősen túlhaladottá vált. A valóságban természetesen ez bonyolultabb munka. Másrészt az a manuális tevékenység, amivel össze lehet rakni dolgokat, rendkívül vonzóvá teszi számomra a baleseti sebészetet. Az utóbbi 30 évben a traumatológia nagyon sokat fejlődött. Persze ez az orvostudomány és az élet más területén is így van. Több mint 20 évet töltöttél a fővárosban. Miért döntöttél most a szülővárosod mellett? - Érdekes és régi dilemmám volt ez, de élő lehetőségként csak idén tavasszal vált elérhetővé. A távolban, mélyen mindig élt bennem ez a remény, de mivel nem volt gyakorlati kapcsolatom a kórházzal, nem ismertem az itteni viszonyokat, nem gondoltam rá. Tavaly decemberig úgy véltem, hogy a Baleseti Intézetből fogok nyugdíjba menni. Érdekes, amit mondasz. Itt élsz Esztergomban, és több mint 20 éve vagy orvos, és nincs, nem volt élő kapcsolatod az esztergomi kollegákkal. - Naponta jártam Budapestre. Korai kelés, másfél óra utazás oda, ugyanennyi vissza. Sokan ismerik ezt az életformát Esztergomban. Számomra a város pár éve nyílt meg. Nem tudom miért, de csak mostanában éledtek fel korábbi kapcsolataim. Régi ismerősök, barátok találtak meg, az ő révükön nyílt meg számomra az esztergomi kórházi állás lehetősége is. 159