Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

• ftaasMíí • : ;jf: '• : I dr.kinczel ágota Kórházunk egész közösségét megdöbbentette dr. Kinczel Ágota főorvosnő betegsége. Aggódva vártuk a híreket! Karácsony előtt már otthonába tudta fogadni barátait. Bár néha még keresni kell a szavakat, a mondatok is energiával állnak össze, de szemmel láthatóan javul az állapota. Logikus az első kérdésem: Hogy vagy? - Köszönöm, nagyon jól vagyok. Nem tudom, hogy van ez, de úgy éltem át betegségemet, hogy fájdalmam nem volt. Hogyan kezdődött? Mire emlékszel? - Szombati napon bevásároltam, amikor rosszul lettem, megszédültem. Hazaértem még, de innen már az osztályra kerültem. Igazából annak felismerése volt nehéz, hogy mi történt velem. Az első két-három hétből, szerencsére semmire, aztán már itt Esztergomban kezdtem emlékezni. Itt mondták meg, mi történt velem. Túl vagy a betegségen, gyakorlatilag újra születtél. - Mindent újra kell tanulnom. Sok minden egészen jól megy már. Érdekes, hogy milyen sorrendben jönnek elő az emlékek és képességek. Furcsa, de sok a sikerélményem, mert mindig többet és többet tudok, és ebben sokan segítenek. Milyen lesz az idei karácsonyod? - A karácsonyunk másmilyen lesz, mint az eddigiek. Anyósom és anyukám nem jön el, mi négyesben leszünk itthon. 2 fiam van, akik Pesten tanultak, de már végeztek A nagyobbik informatikus, a kisebbik közgazdász. Együtt leszünk, majd másnap látogatjuk meg a szülőket. Beszélgessünk egy kicsit rólad. - Idén 25 éve vagyok a kórház laboratóriumában. Pedig nem akartam laboros lenni, mégis a Mohos főorvosnál ragadtam. Dorogon születtem, de a 80-as évek elejétől Esztergomban élünk. Dorogról kerültem a pesti egyetemre. 1979-ben végeztem. 130