Osvai László: Orvosportrék Esztergomból 2.

Előszó

lála előtt itt ült nálam és beszél­gettünk. Megkérdeztem milyen érzés, hogy már nem te vezeted a kórház belgyógyászatát: „Nem túl jó" - volt a válasz. Megem­lítettem, hogy én is közeledek a nyugdíjhoz. „Akkor elmegy az utolsó mohikán is" - felelte. Né­hány nap múlva meghalt. Altalánosságban azt mondha­tom, hogy rombolni mindig könv­nyebb, mint építeni. Az országot is le lehet rombolni, mint ahogy történik is napjainkban, de az újjáépítés dupla energiába fog ke­rülni. Kialakítanak sok új gyógy­szertárat, és majd el fogják adni, lesz belőlük kocsma vagy játékte­rem. De az igazi baj ott van, hogy a szakmát verik szét. Szomorúan látom ezt a rombolást. Volt ennek a szakmának etikája, presztízse. Annak idején miért lettél gyógy­szerész? - Gondolkodtam az orvoslás és a gyógyszerészet között. Pannon­halmára jártam gimnáziumba. Volt ott egy lelki atyám, Kövér Alajos. Az ő tanácsát megfogadva választottam a gyógyszerészetet. Simán vetted az akadályokat? - Elég nehéz volt, mert Pan­nonhalmán voltak konfrontáci­óim 56 miatt. Hárman voltunk a fekete bárányok. Nekem azt tanácsolták, ne is próbálkozzak egyetemmel. Ezért aztán voltam sorkatona, segédmunkás, szóval megjártam a hadak útját, de Isten segedelmével ide jutottam. Esztergom hogy került a látóte­redbe? - Az egyetem elvégzése után sokfele jártam állásnézőben. Ta­tabányán I és Vi szobás lakást ígértek gyógyszerész házaspár­nak. Rohantunk a házasságkötő terembe, hogy ezt a lehetőséget el ne halasszuk. Tatabánya akkor sem volt világváros, viszont egy lakás nagy kincs volt. Tatabányáról kerültél Eszter­gomba? - A fiam asztmás lett és az ak­kori tatai igazgatóm ajánlotta a feleségemnek a sárisápi patikát, nekem pedig azt, hog)' járjak be Esztergomba a Rochlitz patiká­ba, ahol a vezető már elég idős volt. 1976. március 1-vei kerültem Esztergomba. 32 évesen lettem a megye 2. legnagyobb forgalmú patikájában vezető. Rengeteget dolgoztam ügyeltem, és megsze­rettem az itteni embereket. Hogyan élted meg az iin. rend­szerindítást és a patikák privati­zációját? - A rendszerváltásnak örültem. Amikor a Kamara megalakult úgy éreztem a gyógyszerész társa­dalom felszabadult. Az 54-es tör­vény jó volt. A gyógyszertárak pri­vatizációja különböző módokon zajlott le. Voltak olyan megyék, 101

Next

/
Thumbnails
Contents