Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- A zenén kívül van-e valami más hobbyd is? Van. Leányfalun a nyaralómban nagyon szeretek tevékenykedni és a vizisportokat is űzöm még. Annak idején a Hajógyárban versenyeztem is nyolcasban és kormányos nélküli kettesben. A maradék szabadidőmben rengeteget olvasok. - Mikor jártál utoljára Esztergomban? Nagyon hosszú idő után idén nyáron egy tudományos előadás kapcsán jártam ott, de előtte 15 évig nem. Pedig igazán nincsenek rossz emlékeim. Valahogy így alakult. Mindenfelé jártam a világban Koreától Amerikáig, de Esztergomba nem jutottam el. - Ha valaki egy kisvárosban történetesen Esztergomban végzi a hétköznapi gyógyító munkáját, az nem tud karriert csinálni? Mi erről a véleményed? Egy dolog biztos. Pest túlsúlyos intézményeivel, tekintélyével rátelepszik a környéki városokra. A pesti szellemi gravitáció elől Szombathelyig, Pécsig, Debrecenig kell elmenni. A régi világból maradt meg, hogy Pest Magyarország központja. Nem biztos, hogy ez feltétlen egészséges dolog. Esztergomban például annak idején nagyon szorgalmas, tehetséges embereket ismertem meg. Lélek István ott lett kandidátus, a laborban Mohos Zoltán dolgozott, aki kitűnő szakember volt, csakúgy mint felesége Seres Zsuzsa. Egy városi kórház anyagi lehetőségei azonban meglehetősen behatárolják azt, hogy mit lehet tenni. Emlékszem például a műszerellátottságra. Ég és föld volt akkor a különbség Esztergom és Budapest között. Ma már valószínűleg a pesti kórházak sincsenek előnyben a vidéki városi kórházakkal szemben. A határ ma az országos intézetek és a többi kórház között húzódik. - 1966-tól mit lépett előre a gégészet? Egyáltalában milyen a gégészek társadalma, mennyire ismeritek egymást? A magyar gégészek körülbelül 600an vannak és nagyjából ismerjük egymást. Hogy mennyit fejlődtünk? Magyarországon a hallásjavító műtétek területén volt nagyon jelentős fejlődés és a mikrosebészetben. Elsősorban a mikrolaryngochirurgiában és az orr mikrosebészetében. A hallásvizsgálatok területén a különböző agytörzsi potenciálok vizsgálata, otoacustikus emissio, ami egészen új hallásjavító lehetőség. Mindezek alapján már csecsemőkorban megmondhatjuk, hogy a gyerek hall vagy nem, és ez a korai hallásrehabilitáció tekintetében igen fontos, hisz a hallás a szellemi fejlődés alapvető feltétele. - Szívesen lennék a 90-es évek közepén kezdő orvos? Nem, mert látom itt Pesten a kollegáimat, akiket az anyagi kérdések elnyomorítanak. Annak idején én 13oo ftal kezdtem, ebből praktikusan azért mindenre telt. A mai kezdő orvosok nem élnek úgy, mint mi akkor. Valamikor az orvos az értelmiségnek anyagilag és erkölcsileg is megbecsült tagja volt. Most anyagilag mélyen lecsúsztunk, lehet, hogy a legutolsó helyre kerültünk vagy legalábbis ebben versenyezünk a pedagógusokkal. A közgazdászok. a jogászok, a műszakiak 43