Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Milyen volt a kapcsolatod a kórház többi orvosával? Azt hiszem nagyon jó. 2 évig a kórházban laktam a sebészet tetején. Kitűnő társaság verődött ott össze. Kevés civil ruhát koptattunk, hisz időként másnaponta ügyeltünk, jóformán le se vettük a fehéret. A szülészet előtt akkor még teniszpálya volt, és sokat játszottunk ott. Együtt éltünk és minden fontos dologról tudtunk, ami a kórházban történt. Sokkal szorosabb volt a kapcsolat közöttünk, mint manapság a kórházi orvosok között. - Pestről érkeztél Esztergomba és oda is távoztál, tehát minden a fővároshoz köt? Igen. Az előzményeimről annyit mondanék, hogy jogászdinasztiából származom és valamikor zenésznek készültem. A konzervatóriumot végeztem és felvételiztem az Akadémiára és az orvosira is. Végül a kettő között az döntött, hogy arra gondoltam orvosként még tudok majd zenélni, de zenészként nem folytathatok orvosi gyakorlatot. A zenével 15-16 évig rendkívül szoros volt a kapcsolatom és ma is csak az időhiány az, ami miatt csak hallgatom a muzsikát, és nem művelem. - Általában mindenkinek van egy meghatározó személyiségű egyetemi oktatója. Te kire vagy kikre emlékszel vissza? Ha néhány professzort meg kellene említenem, aki nagy hatással volt rám, akkor elsőként Bálint Pétert említeném az élettanon. A sebészeten Szécsény Andor tett még mély benyomást rám, és a gyermekgyógyászaton Petényi professzor. O hihetetlen műveltségű, és a szó jó értelmében konzervatív orvos volt. - Nem említettél gégészt? Nem, mert amikor én a gégészetet hallgattam Varga Gyula professzor már nagyon beteg volt, alig adott elő. Azt mondhatom én a gégészetet annak ellenére választottam, hogy sem a professzor, sem a klinika nem gyakorolt rám nagy vonzerőt. - Milyen lehetőségek között választhattál a végzés után? Előnyösnek tűnt a helyzetem, hisz az évfolyam 2. legjobb tanulója voltam. Mégis azok az állások, amelyek számomra elfogadhatónak tűntek pult alatt elkeltek. Esztergomot azért választottam a feleségemmel, mert lakást ígértek. O üzemorvos lett, én pedig gyakornokként a gégészetre kerültem. Persze hamar kiderült, hogy lakás az nincs. Elvittek ősszel katonának és az összes eltávozásomat arra használtam, hogy Tatabányára rohangáltam veszekedni, kérni. 2 évbe telt, mire végre megkaptuk Esztergomban a lakást. - Nem sokáig élvezted az új lakást. Nem, de feleségem kényszerűségből még 2, évig ott maradt. Az akkori viszonyokra világít rá, hogy én kaptam Budapesten egy gégészeti állást, de csak ideiglenesen és aláírattak velem egy papírt, hogy a feleségem a szakvizsgájáig nem jön el Esztergomból. Magyarul írásba kellett adnom azt, hogy 2 évig külön élek a feleségemtől. - Budapesten hogyan folytatódott a 41