Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

rik. Idejöttek fiatal kollegák, ha találkoztam velük én bemutatkoztam, de hogy ők jöjjenek el hozzám, ennek szükségességét nem érezték. Legutóbb egy kollega azt mondta nekem a 74 évesnek: hogy gyertek el hozzánk, m eg h ív lak b e n ne te ke t. Még nagyon hosszan lehetne sorolni azokat a hibákat, melyek szerepet játszanak abban, hogy az egészségügy és a betegellátás ilyen mélyponton van. Mennyire voltak barátaid és ellenségeid? Is-is. Inkább barátokat szereztem pályám során. Komoly nézeteltérésem csak az előbb említett két kollegámmal volt. Most, hogy elköltözöm sok jó embert hagyok itt, akikre szeretettel emlékszem vissza. Szerettem mindig az okos emberekkel beszélgetni. Soha nem kártyáztam, nem alkoholizáltam, de egy pohár bor mellett szívesen hallgattam az értelmes, okos beszédet Szeretnék néhány személyes jellegű kérdést is felvetni. Ha lehet, szólj néhány szót a családodról, hobbydról? Sajnos gyermekem nincs. Unokatestvéreim között 7-8 orvos is akad. Bátyámnak,- aki festőművész és 56-ban ment ki Amerikába- egyik fia orvos lett. Az. olvasás mellett a kerttel szeretek foglalkozni. Azt szoktam mondani, hogy a szőlő, a fa, a kert nem mond hülyeségeket, nem pofázik vissza. A délelőtti munka után régen is kikapcsolódást jelentett a kertben való tevékenység. Azt gondolom egy ember, és különösen, ha orvos naponta felteszi a kérdést, mit csináltam rosszul, mit kellett volna másképp tenni? Pályádon végigtekintve milyen választ adnál egy ilyen kérdésre? Nagy problémának tartom az idegen nyelvtudásom hiányosságát. Belekezdtem a franciába, a németbe és az. angolba is, dc egyiket se beszélem, bár "nem adnak el". Kzt hiányolom, de különben semmit se bántam meg, amit tettem. Kisebb problémák adódtak, barátokkal, kollegákkal, akaratlanul megbántottam, megbánthattam néhányukat, de ez az. életben előfordul. Tulajdonképpen egy megelégedett emberrel beszélgettem ? Igen. Annak ellenére, hogy nem volt gyermekünk, szépen éltünk. Bejártuk a fél világot, sok jó barátunk van. A rokonainkra mindig számíthattunk, nekem például csak unokatestvérem 23 volt, 18 jelenleg is él- bátyám után én vagyok a legidősebb- és azok családja szép számú. Köszönöm a beszélgetést 1998. augusztus 210