Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

kollegáknak, akiktől a sebészet alapja­it megtanultam és jelenleg is ebből élek. Sokat köszönhetek szakmai út­mutatásaiért Hermann Karcsinak, Perénvi Pistitől rengeteg gyakorlati dolgot leshettem el. Teleki Balázs pe­dig a tudományos gondolkodás felé in­dított el. Eltelt 7 éi\ Megszépült a múlt? Esztergomból nem azért jöttem cl, mert nem éreztem jól magam, hanem mert úgy éreztem a gyermeksebészet számomra továbblépést jelent. Ezt a szakágat egy olyan kis kórházban, mint az esztergomi nem lehet művelni, nincs megfelelő háttér hozzá. Csak nagyobb centrumokban lehet eredményesen művelni. Mennyit és mit operálsz Szegeden? A gyermeksebészet az egyetlen utolsó általános sebészet. Beletartozik a dongalábtól a hvdrocephalusig- kivé­ve a szívsebészetet- minden. A klini­kánkon széles palettán dolgozunk. 1 leten vagyunk gyermeksebészek. Át­lagban évi 1400 nagyműtétet végzünk. Heten vagytok gyermeksebészek. Mint adjunctus, hányadik vagy a rangsorban? Nehéz megfogalmazni, mert a rang­sort nem én állítom fel. Bizonyos hely­zetekben előbbre és máskor hátrább van az ember. A kor szerint a második legfiatalabb vagyok. Távolodjunk újra a múltba. Miért let­tél sebész, és hogyan lettél orvos? Orvos úgy lettem, hogy a gimnázi­um tájékán ez a hivatás tetszett meg. A családomban messzeföldön nem volt orvos. Elsőre nem sikerült a felvételim és 1 évet Szegeden dolgoztam. Az egye­tem alatt a manuális szakmákat tudtam csak magam számára elképzelni. Végül is most már beilleszkedtél az it­teni életbe? Igen. Feleségem a bölcsődék és a csecsemőotthonok igazgató főorvosa. 1 léves Kristóf fiam, és 10 éves Emese lányom kitűnő tanulók, sportolnak, ka­jakoznak. Jól érzik itt magukat. Nem idegenként jöttek ide, mivel az egye­temi társaink- nejem is itt végzett­gyemekeiben jó társakra találtak, így a beilleszkedés könnyű volt. Mikor jártál utoljára Esztergomban? A gyermek traumatológiai kong­resszuson voltam otthon utoljára, úgy 3 hete. Egy éreztem, amikor újra be­szélgetni kezdtünk, mintha tegnap vál­tam volna ki a csapatból, annyira élő a kapcsolatunk. Új sebészeti pavilon épül Esztergom­ban. Ha késve is, de előbb utóbb átadásra kerül. Nem fáj a szíved ha erre gondolsz? Őszintén örülök neki, hogy abból a helyzetből, amiben az esztergomi sebé­szek dolgoztak, végre kikerülhetnek. Azért nem fáj a szívem, mert amit én csinálok azt ott jelenleg nem művelhet­ném. Sajnálom, hogy jelenlegi beszélgeté­sünkre kevés az időnk. Kérdés nélkül mit tudnál elmondani, üzenni annak a köziis­161

Next

/
Thumbnails
Contents