Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

- Mindig belgyógyász szerettél volna lenni? Szegeden végeztem és III. éves korom óta belgyógyász szerettem volna lenni. A II. számú Klinikán kis csoportokban foglalkoztak velünk oktatóink. Jó emlékekkel gondolok vissza a Földi klinika orvosaira, akik élménnyé varázsolták a belgyógyászati tanulmányaimat. - Csolnokról miért Szegedre mentél és nem a fővárosi egyetemet választottad? Érdekes története van. Érettségi után Selmeezi Laci, bácsik Pista, Ádám Gyuri és én jelentkeztünk az orvosira. Azt hittük az a jó, ha elosztjuk egymás között az egyetemi lehetőségeket. Nekem volt egy barátom, aki Szegeden gyógyszerészhallgató volt és ő csábított oda. Először a felvételi vizsga kapcsán jártam Szegeden. - Régi iskolatársaidat említed. A barátság milyen szerepet tölt be az életedben? Azt gondolom, hogy az igazi tartós barátságok, az érdek nélküli barátságok, valamikor fiatal korban kötődnek. Nekünk már nem jutott olyan élmény, mint apáinknak, akik az igazi barátságot a katonaság környékén kötötték meg, ahol bajtársi szövetségek alakultak ki. Az érdekellentét hiánya teheti tartóssá a barátságokat. Az ifjú kor után is lehetnek jó társasági lények az emberek. Esztergomban is hosszú időn keresztül haveri kör alakult ki a velem egykorú kollegáim között. Igazi barátságok azonban nem kötődtek. - Mennyire fog megváltozni az életviteled az új állásban. Nem fognak hiányozni a betegek? Azt kell mondanom, nagyon fognak hiányozni a betegek, a betegágymelletti munka, hiszem az egy egészen más jellegű tevékenység lesz, amit a jövőben folytatni fogok. Nem tudom, mikorra fogom megszokni. Lehet, hogy sohasem. - Akkor távozol, amikor a kórház nagy bajban van anyagi és morális vonatkozásban is. 3 évtizedes múlttal és elméletileg kívülről nézve, milyen utat látsz az intézmény előtt? Hol látod a bajok gyökerét? Nagyon nehéz kérdés. Erre egyértelmű választ a nálam sokkal okosabbak sem tudnak adni. Biztos, hogy egy jelentős tényező az alulfinanszírozás. Az egyéb okok közül néhányra már utaltam. Itt a kollegák - nem csak a másodorvosi, de a főorvosi kart is értve - nem egy irányba húzzák a szekeret. Más az érdeke az egyes osztályoknak, az egyes embereknek. Nagyon sok új ember, vezető került már a kórházba mióta itt dolgozom, illetve dolgoztam. Új a főorvosi gárda. Az a régi összetartás, ami a kórházon belül volt, megszűnt. Abban, hogy ez így alakult, az egyéni érdekeken, a politikai változásokon, az alulfinanszírozáson túl, fel kell vetni a kórházvezetés felelősségét is. Nem tudtak olyan összhangot, összefogást teremteni, amire ilyen körülmények között az intézménynek még inkább szüksége lett volna. - Tudomásom szerint a kristályosodás egy pontból indul ki. Hosszú pályád során te se jelentettél ilyen pontot. Néni alakítottad a környezetedet, inkább alakultál. Nem 10 7