Osvai László: Orvosportrék Esztergomból

Előszó

kolera kerültem a gégészetre. Az orvostudomány ezen területét akkoriban nem különösen kedveltem, és a városban egy rendkívül szigorú főnök Déváid József fogadott. Szóval nem voltam kimondottan boldog. 27-en laktunk egy lazarettből átalakított épületben, 1 fürdőszobával és 2 mellékhelyiséggel. Olyan sártengeren közlekedtünk, hogy reggelente a cipőink beragadtak a sárba és a hátul jövő adta előre azt. 1300 forintos fizetésünket két részletben kaptunk. Azonban az tény volt, hogy akkoriban a Szent Péter kapui kórházban a legszínvonalasabban a Gégészet működött, és bár később átmehettem volna a Belgyógyászatra is, de úgy döntöttem, hogy gégész maradok. - Nem bánta meg? - Utólag sem bántam meg, az évek folyamán kiderült számomra, hogy a gégészet majdnem egyszemélyes szakma. Gsak a nagy nyaki és még néhány más műtét kíván komolyabb asszisztenciát. Pályám során sokszor voltam magamra utalva és így egyedül is el tudtam látni a feladataimat. - Mikor, hogyan került el Miskolcról? - Miskolc számomra abban az időben olyan volt, mint a deportálás. Tekintettel arra, hogy családom Pesten élt, mindent elkövettem, hogy elkerüljek onnan. 1963-ban ez. sikerült. A Központi Katonai Kórházba kerültem, mint polgári alkalmazott, dr. Alpár Pálhoz. 4 évig dolgoztam vele, itt az osztályon nagyon jól éreztem magam, és rendkívül hálás vagyok akkori főnökömnek, aki az orvoslás humánumára tanított, ami abban az időben nem volt divatos. A hallásjavító műtéteket akkor kezdtem tanulni, majd önállóan végezni. Szerencsémre itt is, mint az első munkahelyemen, rengeteg műtétet kaptam. 1966-ban kerültem az Uzsokiba. Poli

klinikai rendszerben dolgoztunk, elsőként az országban dr. Ranki Ernő vezetésével. A Május 1. úti rendelő főorvosaként 7 orvos munkáját irányítottam és az osztály profiljának megfelelően a daganatos betegek műtéteit is elsajátítottam. - Ismerte-e korábban Esztergomot? - Igen, egyetemista korunkban rengeteget játunk ide le, például a strandra, mert akkor még ez egy virágos, nagyon kedves hely volt. Nem gondoltam volna ez idő tájt, hogy férjemmel együtt itt telepedek majd le. - Hogyan ismerte meg férjét, hisz együtt kiiltöztek Esztergo inba ? - Egyetemre együtt jártunk és eszünk ágában sem volt összeházasodni. de amikor lekerültem Miskolcra, ahonnan férjem származott úgy gondoltuk jobb ha összeházasodunk. Miután pedig férjem az esztergomi Urológiai Osztály vezetője lett. bár kezdetben nem akartam elhagyni budapesti munkahelyemet, de a kétlaki élet hosszútávon nem ment, ezért én is leköltöztem. Az akkori kórházvezetés háromszor idézett maga elé azzal, hogy Russay főorvos egymaga nem tudja ellátni az. osztályt, jöjjek segíteni. Kétszer mondtam nemet, azzal az, indokkal, hogy ez. az, osztály túl kicsi ahhoz, hogy két főorvos képes, és más iskolát járt ember békességben meglegyen. Harmadszorra dr. Erdős Zsigmond kórházigazgató 100