Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - TÖRÖK VILÁG
26. Szinán csausz Esztergom és Tata bevételéről (1543) Ez a fejezet előadja a világvédő padisah ő felségének elindulását Budunról és Uszturgonhoz menetelét. ...Azután azt a parancsot adta a padisah, hogy az ágyúkat azonnal készítsék el és vontassák a hajókra. Ennélfogva 40 ágyút elkészítettek s még azon nap hiánytalanul mindnyáját a hajókra rakták. Ezek közül némelyek negyedfél mázsás, mások három mázsás, ismét mások harmadfél mázsás, némelyek pedig két mázsás kőgolyókat lőttek. Ezeken kívül voltak még kitűnő badsaluskák és másféle ágyúk, melyek egy mázsától lefelé tíz okás kőgolyókat lőttek; továbbá itt volt az a 400 zarbuzán is, melyeket a padisah után szállítottak. Tehát azon kívül még 300 zarbuzánt raktak hajókra, s természetesen az ezekhez szükséges golyókat is. Miután tehát az említett hadi eszközöket elkészítették és hajókra rakták, a Dunára bocsátották... Másrészt a padisah ő felsége azt a parancsot adta, hogy a rumilii beglerbég, Ahmed pasa, és a buduni beglerbég, Mohamed pasa, a kormányzásuk alatt levő sereggel rögtön induljanak el és menjenek Uszturgun vára felé. Ezek tehát egy percet sem késve, rendbe hozták hadi szükségleteiket s az éjt itt töltve, reggel megindultak és még azon nap tábort ütöttek az átkozott gyauroknak nevezett vára előtt... A feslett erkölcsű gyauroknak némely történetírói azt beszélik, hogy Uszturgunnak első alapítója Iszkender-i Zulkarnejn volt, a ki a várat a maga nevéről nevezte el. Később elpusztult s azután egy Uszturgun nevű gyaur menvén oda, ismét felépítette és Uszturgun nevet adott neki. Rusztem pasa ikindi után lóra ülvén, a nevezett várhoz ment s minden oldalról bejárta, hogy láthassa: melyik oldalról lesz legalkalmasabb lövetni és vívni. A helyet megszemlélvén s minden részben teljesen megismervén, visszatért sátorába. Az említeti várat olyannak 81
