Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv

Tartalomjegyzék - KÖZÉPKOR

Továbbá, ha velencei kereskedők jönnek, minden porrékájuk századrészét fizetik. Továbbá az egy márkát érő barchend után adnak fél-fél nehezéket, vagy ha nagyobb értékűek szerint fizetnek. Továbbá 2000 mókusbőr után hat nehezéket adnak. Hasonlóképpen 1000 nyúlbőr után öt nehezéket fizetnek. Továbbá a kovácsok, vargák és más mesteremberek, akiknek tudniillik saját boltablakuk van, minden egyes szombaton fél friscatiust fizetnek. Továbbá a kereskedőnegyedbeli, vagy máshonnan való pékek minden szombaton egy kenyeret adnak. Továbbá a sör- és bormérők, bármilyen népből valók, és bárhol árulnak ilyen portékát Esztergomban, minden hónapban három nehezéket adnak. Továbbá, minden élő hízott szarvasmarha után, amelyet nem vágnak le, a vevő adjon egy frisaticust. Hasonlóképpen a sertések után is. Továbbá 5 juh után a vevő egy frisaticus-szal tartozik. Továbbá Húsvéttól Keresztelő Szent János ünnepéig bárány után egy frisaticust fizetnek, azon túl úgy, mint a juhok után. Továbbá, két szürke posztó után egy nehezéket adnak, hasonlóképpen a német kelme után is. Továbbá a kisebb értékű árukból, mint például a sajt és gyümölcs, századrészt adnak. Továbbá minden egyes megrakott hajó után, amely máshonnét hajózik le az igaz és szokásos vámot adják, ahogy fent megmondatott, a szállított áruk minősége szerint. Továbbá minden egyes kocsirakomány gabona, búza, árpa, zab és sörárpa vagy kishal után is, amit naponta szoktak a piacra szállítani, egy nehezéket adjanak, kivéve a király szolgáló népeit, akik fél vámot fizetnek. Továbbá minden egyes friss és sózott viza után egy nehezéket adnak, hasonlóképpen két tokhal után úgy, mint egy viza után. Továbbá a kis vagy nagy halak minden egyes hallartója után amelyeket közönségesen a bárkának mondott haltartóban szoktak a piacra vinni - a haltartóból két jó halat adjanak. 53