Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - KOMÁROM MEGYE RÖVID TÖRTÉNETE
várispánjai Esztergomba voltak kötelesek szállítani a terményadói, árumegállító joga volt Esztergomnak. A királyi udvar igényei gazdag külföldi kereskedőket és iparosokat vonzottak a szabad királyi városba, amelynek lakói magukat latinoknak nevezték városi pecsétjükben. A Bizáncban nevelkedett III. Béla alatt épült újjá a Szent-Adalbert székesegyház, a királyi palota, a ma is látható várkápolna. III. Béla halála után nőtt az esztergomi érsekek hatalma, befolyása, Imre király elrendelte, hogy az érsek tizedet kapjon minden királyi jövedelemből, sőt 1202-ben megígérte az épülő királyi vár átadását is. A XIII. század elején már falvak tucatjainak okleveles említésével találkozunk, a hatalmas királyi és érseki erdők ellenére ez a környék az egyik legsűrűbben lakott terület. Az 1241-es tatár támadás elpusztította megyénk területét, az esztergomi királyi város is áldozatul esett 1242-ben a tatárok támadásának, az ország kevés kővára között azonban az esztergomi megvédte magát. IV. Béla király a jobban védhető budai várhegyen építette fel új várát, az esztergomi Várhegy az érsekek kezébe került, a tatárok elől a várhegyre telepített esztergomi polgárok 1256-ban költöztek vissza a szabad királyi városba. A XIII. század végén már a megye esztergomi részében a legtöbb birtok az esztergomi érsek és a káptalan kezén volt, a megye nyugati felében a Csákok hatalma növekedett, Tata is a kezükön volt. A XIV. század elején Esztergom a trónviszályok következtében sokat szenvedett, 1313-ban Csák Máté lerombolta a királyi várat, amit azután Róbert Károly híve, Telegdi Csanád érsek épített újjá. 1326ban Róbert Károly a Csákoktól Gesztes várával együtt megszerezte Tatát, ugyanebben az évben az elszegényedett esztergomi szabad királyi városnak adományozta az egykori királyi pénzverők faluját, Kovácsit. Tata a Lackfiak kezébe került, akik a tóparton várépítésbe kezdtek. 1397-ben Zsigmond elkobozta a család birtokait, a vár építését 1423-ra befejezte, amely uralkodása alatt egyik kedvenc tartózkodási helye volt. Tata mezőváros szerepe is nőtt ebben az időben. Zsigmond haiála után a Rozgonyiak kezébe került, majd Mátyás király váltotta vissza az elzálogosított várat és birtokot. Corvin Jánostól II. Ulászlóhoz került Tata. 4