Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A XIX. SZÁZADIG
79. A nagysápi jobbágyok visszavonják a Sándor család elleni panaszaikat (1791. február 16.) Mi Tekintetes Nemes Esztergom Vármegyében helyheztetett Nagy Sápi helységnek lakosai adjuk tudtára mindeneknek, kiket ezen dolog illethet: hogy 1785-dik esztendőben, a mi nevünk alatt, Méltóságos uraságunk ellen tett, és a Felséges Király Trónus elébe, minden hírünk és tudtunk ellen terjesztett panaszoktól, melyek ha bátor lettek volna is, minthogy még 1789 január 24-én magunkról adott elismervény erejével minden képzelt követelésektől elállottunk; mindekutána pedig azon elismervényben az irtásokról semmi emlékezetet nem tettünk volna, azért ezen levelünk rendiben valjuk, hogy mi az írtások bérit Méltóságos uraságunktól nem kívánjuk, annyival is inkább, mivel Méltóságos uraságunknak a községhez mutatott kegyelme, úgymint Ó Sápi pusztában engedtetett földek és rétekből veendő haszon, nem különben Sápi-tói völgyben levő rétek, úgy szintén a lakosok közt elosztott minden irtásföldekből gondolható haszonvételek bérit bőséges mértékben nékünk ki pótolja, el állanánk, de Méltóságos földes uraságunk ellen semmi panaszunk nem lévén, további kegyelmes atyai támogatásáért alázatosan könyörgünk. 1791. február 16. (Nagy Sáp pecsétje) bíró Ballabás János, esküdtek: Juhász János, Németh András. KML - Esztergom vármegye törvényszékének iratai 307-VII-1791. + 1785-ben Bajna és Nagysáp II. Józsefhez fordult, a Sándor család túlkapásai miatt. Az erdei fahasználatban való korlátozásukat, a túlzott robotterheket, azt, hogy az uraság terményének hordásához saját zsákjaikat kell használni, törkölyüket az uraság pálinkaházában kellett kárukra kifözetniük, irtványaikat megfelelő kárpótlás nélkül vette el az uraság lót)
