Ortutay András [vál. szerk.]: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv
Tartalomjegyzék - TÖRÖK VILÁG
79. Dömös és Pilismarót határának kijelölése (1662.október 30.) Én Illey István Nemes Esztergám Vármegye szolga bírája és Varga Márton eskütt társammal ültem le házamnál Németh S/ó'dinben Esztergám Vármegyében, mivel az török félelme miatt nem volt bátorságos az helyre oda mennünk, hanem arra nézve cselekedtük az magam házához, az nemes és vitézlő Horváth Tamás uram ezen nemes Esztergám vármegye substilutus vice ispánja comissiója mellett az tiszteletes Elefánthy vicarius páter Nagy Miklós úr instantiájára, az mint következik az elönkben adandó deutrum continentiája szerént. Első tanú Verőczén lakozó Kis István 90 esztendős, váci püspök úr ő nagysága jobbágya meg esküdött, hiti után aztot vallja: 1608 esztendőben érték, a mikor Maróthot meg szállattuk, és lakiam azon helyen 27 esztendeig, akkor időben sok fő öreg emberekkel éltünk, az minémű hosszú oldal hegyet hínak, az onnan elhajtották az tatai hajdúk maróthy uraim sörtés marhájokat, mind eddig maróthy föld volt, az Czakó kútja hol vagyon, csak ottan van egy kő, aztot tartjuk az határnak, az hosszú oldal hegynek az haza felől való felét Bornyú málly Bikkinek híják, és onnan hajtották el az marhájokat. Hogy pedig engemet oda vittek az marótiak, az honnan elhajtották marhájokat, meg esküttem a pásztorjaikat, az kikkel elhajtották, és ők is onnét mondották, hogy elhajtották. Ezen ugyan magam is láttam az csapásokat, az Czakó kútja dömösi földen esik, de ez ugyan még az elhajláshoz egy puska lövésnyire, az hol a határ vagyon. Második tanú Maróthon lakozó Likk István 20 esztendős, megeskütt hiti után azt vállá, hogy mikor a serlés marhákat elhajtották előlem, az hoszú oldal hegynek indulván és miként le ültünk enni, és csak nékünk ugrándozván megfogtak, kenyerinket el szedték és elő vévén az marhákot velünk együtt úgy hajtottak el a Czakó kútjához, az hol a határ kő vagyon, voltunk egy puska lövésnyire. lót)
