Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 20 — Sajátságos, hogy a tanulók is kaptak napi 2—3 akcse zsoldot. Érdekes a törökök iskolázása. Olvasókönyvük a korán. Az olvasás tanitással együtt jár a vallás elemeinek és a szertartásnak ismertetése. Körül a falak mellett hátukkal odatámaszkodva ülnek a gyermekek, s a tanitó vezénylete mellett mindnyájan egyszerre ütenyszerüen, hangosan olvasnak, ami nagy lármával jár. Gerlach utazó benn volt egy ily iskolában és mondja: »Benn voltam a törökök iskolájában, melyben nagy lármát csináltak és fejeikkel folyvást bólintgattak.« Ugyanígy a földön ülve, összehúzott lábaikon irni is tanultak. Az imára való felhívást és az isteni szolgálatra való összehívást a müezzinek végezik, kik ötször napjában a tornyok párkányos folyosójáról hallatják szavukat A jámborok ötször el is sietnek templomaikba, ahol az imám az elöimádkozójuk. A többiek pedig kelet felé fordulnak s térdre borulva végezik imájukat, ott helyben, ahol a felhívást hallják. Esztergomban a török uralom idejében a két dsáminál és ezek iskoláinál az állami szolgálatban álló személyzet ez volt: Két khatib, főpap ; két imám, lelkész; négy müazzim, imahirdető ; öt devrkhán, kántor ; két szirádszi, olaj és gyertya gondozó ; három kajjim, egyházfi. A tanodákban működött két moarrif, tanitó. Ezeken kiviil voltak még a miitekhaidok, a templom vagyon gondozói és a hafizek, a templomőrök.