Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

26 Érsekújvár elfoglalásáig fontos végpositio volt. Nagy területtel. »liva«-val birt, mely Esztergommegyét, Komárom keleti részeit és Nyitramegyét foglalta magában fel Nagy-Sarló és Verebélyig. Esztergomban minden az állami szervezés alá került, igy tehát a vallás és tanügy is. Ezekre fordítsuk figyelmünket. Az esztergomi dsámik személyzete. Az egyházi személyzet fejei Esztergom mindkét dsámijában, úgymint a nagy várban levő nagy dsámiban és a nagyvárosi dsámiban a lehat ibok voltak, mint a dsámik első papjai, akik pénteken elmondták a közjogi fontosságú nagy imát és végezték a szertartásokat. 1548-ban, Esztergora elfoglalásakor, miután Szulejman aug. hó 11-én a várt megszemlélte divánt tartott, melyben az első khatibon kivül az imámot és miiezzineket maga nevezte ki. Itt két dsámit, nagyobb, fényesebb imaházat rendeztek be, mert itt nagyobb számú őrség és elég hűbéres lakott. Ezekben mondották cl ünnepélyesen minden pénteken a »khutbe«-t, a császár és birodalomért szóló nagy imádságot, ünnepélyes istenitiszteletet. Itt is, úgy mint egész Magyarországban, mint hódított területen, fakarddal kezében mondta el a khatib a nagy imádságot a császár és birodalom üdveért. A nagyvárban levő nagy dsámiban első lett khátibbá Mevláná Iláfiz Sziilejmán napi 15 akcsé díjazattal. Hogy jövedelme gyarapodjék, reája bízták egyszersmind a szermahfd hivatalát. A templomok és iskolák felügyelője volt, amiért napi 5 akcsét húzott. Bekövetkezett halála után utódává lett Mevláná Sábán 1558. aug. 3-ikán Turgud