Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 356 — másokat fogva vittek Esztergom városába. Ezek azonnal keresték a török csauzt, ki legutóbbi időben utazott el a komáromi lakosokhoz, a kik vele közelebbi összeköttetésben voltak, itt ki akarta eszközölni a lehető leggyorsabban a befogott rabok kiszabadítását, mert ellenkező esetben készek lettek volna azok őket életöktől is megfosztani.

1) A török uralom az evangélikusoknak jobban kedvezett mint a katholikusoknak. Ennek igazolására Esztergom történetében több adatot találunk. 1665-ben is fordult elő olyan. Már emiitettük volt, hogy mindőn a keresztény sereg 1595-ben Esztergomot megnyerte, itt kálvinistákat talált, a kiknek lelkészük volt. Pedig tény az, hogy midőn 1543-ban a káptalan innen elvonult, a szultán maga rendelt hat magyar papot sz. Adalbert templomába és eltartásukról gondoskodott.

2) A keresztény sereggel kath. lakosság is telepedett itt meg, a kik kath. lelkészeket nyertek. Azonban midőn Esztergom 1605-ben török kézbe került, a kath. papok sem tarthatták magukat sokáig, mert a törökök őket egyszerűen elűzték. E miatt az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen a katholikusok nehezteltek és nehezteléseik XXVII. pontjában ezt mondják: Esztergom várőrsége a plébániából, mely ott alapítva van, a katholikus lelkészt kizárta és azt harangostól együtt elfoglalta.

3) Ekkor mindjárt vagy csak idő folytával és talán nem is folytonosan, hanem időnként ismét helyreált a protestáns lelkészség. Erről tanúskodik Szadik effendi budai kincstartónak 1665. febr. 11-én kelt eme levele: »Mi bu9 Theiner, Mon. Slav. Mer. II. 193. 2) Szeréini, i. mű. 398. 9 Katona, H. C. XXX. 181.