Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 354 — az nekünk nincsen, bizony akkor teszen rabbá bennünket, patientit.«') A békealkudozás czéljából Reninger Simon, a nagyvezérrel volt esztergom-érsekujvári útjában és ott eszközölte ki és szerkesztette a béke pontjait, a mely helyett még egy nagy csatát és a törökök teljes leveretését várta a világ.

2) Ez időben Leslie követ is Esztergomban járt.

8) A nagyvezér az esztergomi várőrség erősítésére három basát és némely csapatokat hagyott vissza, hogy védelmére legyenek Újvárnak is, ha azt megtámadnák.

4) Meg volt néha a törököknél is a jóakarat a béke épentartására és a fegyelem kezelésére. Erre szép példát nyújt a következő eset: 1665-ben néhány kereskedő a bányavárosokból Komáromba utazott, ezeket útközben az esztergomi és érsekújvári törökök kirabolták. A károsultak a parancsnoknál panaszt emeltek, mire a parancsnok nekik a tőlük elvett jószágot és pénzt visszaadatta és eme fosztogatás főcinkosait kegyetlenül elverette.

6) Másrészt a törökök is megkívánták, hogy azt, amivel a keresztények tartoznak nekik, megadják. Ilyenkor is előbb megintették, vagy megfenyítették az illetőket, azután elbántak velők. Ily megintő levelet birunk Esztergomból Murtez oda basától 1665. nov. 10., melyben ez a garami járásbeli apáti és szénásfalusi bírákat szólítja fel tartozásaik megfizetésére s igy ir: »Köszöne9 Magy. Tört. Tár. 1871. 238. 9 Wolf, Lobkovitz 132. 1. 9 Ortelíus Rediv. et Cont. I. 31. 9 A bécsi nunciatura szept. 26-án kelt jelentése. Theiner Mon. Slav, merid. II. 187. 6) Francisci, Adler-Blitz. 65.