Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 336; — édes atyja is azok között volt, akiket a szerencsétlen párkányi ütközet után lefejeztek. Ezek temetkezési helyére kápolnát állított, remeteséget alapított és gazdag alapítványt tett.

1) A borzadalmas lefejezésnek hirét augusztus 15-én a Walter-féle ezrednek egyik lovasvitéze, a kit az aug. 7-ikén volt szerencsétlen csatában a törökök elfogtak, Esztergomba vittek, onnan azonban megszökött, meghozta Érsekújvárba. Ez elmondta, hogy az akkor elfogott német és magyar katonákat magának a nagyvezérnek jelenlétében lefejezték és összevagdalták. E hir felett a várbeliek felbőszültek és 40 elfogott törököt levágtak.

2) A nép nyelvén borzadalmas hirek terjedtek arról, miként éreztette a nagyvezér boszuját a szenvedett vereségért a sajnálatra méltó foglyokon több mint barbár módon. Ő előtte némelyeket mint vadállatokat hajszolták, mig végre nyilak és dárdák czéljaira használták őket. Másokon tenyérnyi nagyságú sebeket ejtettek és őket darabonként szétmészárolták. Szóval minden lehető módon kínozták és végezték ki a szerencsétleneket. A vezért, ki magasabb helyen ült, eme vérontásos kegyetlenségnek látása gyönyörködtette. Ily hire e kegyetlenségnek jött Zrínyinek is tudtára, a mire elkeseredését keményebb módon engesztelte. A legújabban elfogott sajkasokból (arnauta) többet levágatott, másoknak kezét vagy szemét megcsonkítva, küldte őket a nagyvezérhez, hogy neki megköszönjék, amit a keresztényeken Esz') Némethy, Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. 11. 2) Diarium der türkischen Belegerung von NeuHäusel. 2.