Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Török világ Esztergomban
ágyból született édes fráterunknak ártatlanul kiontatott Párkány tágas mezőben szent Istváni prépost esztergomi kanonok Tiszteletes Eszterházi György vérével mindenkori megnevezett ő Fölségéhez való hivségünköt pőcsetlöttük.«") Igen érdekesen elmondja eme epizódot Rozsnyay Dávid, az utolsó török deák (tolmács), aki Panajota Nikazius török császári főtolmácscsal ép ez időben Esztergomban tartózkodott. Mivel Rozsnyaynak feljegyzése a maga eredetiségében felette érdekes, azért az idevágó részt szószerint átveszem : »Budáról a fővezérrel megindulánk Gsan-bég felé és harmadnapra Esztergom alá szállánk. Ez igen szép és hires hely kiváltképen az archiepiscopatussal. Ennek szép planiciesse épen Tatáig ér. Itt lakánk helyben mind addig, mig az Dunán a hid elkészüle. Itt commorálván az alatt a fővezér felment a várba, perlustrálni azt a hires helyet, kivel mi is az urammal, az főtolmácscsal felmenénk és eljárók ; a templom vala kiváltképen memorábile, melynek belől az oldalán körül Thomas érsek vala igen nagy betűkkel irva. Ez az Esztergom igen hires vár, termés kősziklából álló jeles kerekded hegyes csúcson áll a Dunaparton, melynek oldalán alól viz partig fekszik a városa, ez is osztán kétfelől fogva a várhoz ragasztva kőfallal van befoglalva vagy kerítve. Az alatt, hogy itt lakánk, a hidat a Dunán által Párkány felé igen sietve csinálják vala, mert külömböző hirek jönek vala, hol az, hogy Zrínyi Miklós Horvátország felöl jő s a török tábort megüti, s hol az, hogy Forgács Ádám a Dunán innen levő hadakkal az hid csinálást 9 Magyar Sión 1868. 126.