Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 320 — nek váltságdija ezer birodalmi tallér volt. Mindez azért történt, mert az őrség fizetésében hiány van. A katonaság, mivel itt fizetésre nem számithat, innen szétszóródik és odamegy, ahol fizetést nyerhet.«

1) A béketárgyalások a követek gyakori közlekedését kívánták, ezek rendesen Komáromból jöttükben, Esztergomon át Budára, vagy tértükben Budáról Esztergomon át Komáromba mentek, mindig az esztergomi hidon menvén át a Dunán. Esztergom és Komárom közt történt a császári és török követek kicserélése és fogadása is, sokszor nagy pompával.

2) 1663-ban junius 18-ika körül járt itt Gois báró, a ki szintén a Duna hidján átkelve haladt Komárom felé.

3) Ütközetek Párkánynál 1663. aug. 7. és 1664. aug. 1. Már 1662 végén 10,000 török érkezett Esztergomba és környékére. Mivel a Duna és mellékfolyói a kemény tél következtében be voltak fagyva, nagy félelem volt mindenfelé és a végházakat megerősítették.

4) 1663 márczius havában indult ki Mohammed Köprili pasa Konstantinápolyból azon szándékkal, hogy Magyarországban nagy dolgokat fog mivelni. Belgrádnál várták őt a császári meghatalmazottak, báró Gois, a kamarai tanácsos Beris és Reninger residens, hogy vele a békéről tárgyaljanak. Ezeket a nagyvezér szemrehányásokkal illette, azután felvezettette egy hegyre, onnan *) Bakabányai levéltár. 2) Hammer, i. m. III. 578. és Toifel, Die Türken vor Wien. 154. 167. 8) Ortelius, i. m. II. 259. 4) Ortelius i. mű 247.