Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Esztergom 1543-ban török kézre kerül
34 müzülmanokká tették. Néhány kis gyermek és néhány idősebb gyaur azt kiabálta, hogy ők is az izlamra akarnak térni. Ezeknek óhajtását Rusztem pasa bejelentette a boldogságos udvarnál, az izlam padisahja pedig ezt megengedte nekik, sőt egy tolmácscsal kihirdettette, hogy akik müzülmanokká akarnak lenni, jöjjenek elő. E hirdetésre összesen 164 gyermek és mintegy 50 gyaur jött elő és lön müzülmánná. Ezeken kivül a janicsárok és más hadosztályból valók is loptak egyet-kettőt és muzulmánokká tették őket. A többi gyaurok közül azokat, a kik a raják osztályába tartoztak, visszatartották a városban s csak a katonaságot bocsátották ki szabadon, egyenként és hiány nélkül és átbocsátották a Tuna folyó túlsó partjára. Midőn a Tunán átszállították őket, ismét igen sok derék gyaur állott elő önként és müzülmánná lett. Ezek között egy asszony is. A raják engedélyt kaptak, hogy családjaikkal, minden holmijokkal itt maradhassanak ; ezek azután kiköltöztek a külvárosba és ott telepedtek le. Az alávaló gyauroknak hajóit is lefoglalták, az elsülylyeztetteket kiemelvén, kijavították és annyit amenynyi a várhoz szükséges volt, itt tartották, a többit pedig Rudunra küldték, hogy ott Dervis bég belőlük hidat csináltasson. Pénteken (aug. 10.) a világvédő padisah ö felsége fiával együtt a várba ment és megtekintette. Az összes pasák is külön-külön saját hadi népeikkel részint csütörtökön, részint pénteken megtekintették volt a várat. Pénteken estefelé az összes pasákhoz ez a parancs érkezett: A »világvédő padisah 0 felsége holnap lóra ül. a vár megtekintésére megy, ti is legyetek készen.« Reggel tehát a padisah ő felsége lóra ül^tn, az összes pasákkal és agákkal együtt a lerombolt