Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 313 — ment és Musztafának töb segétsége is érkezvén, egész hat óráig harczoltak, de Musztafának sok embere halván el s az estve is reájok jővén Musztafa cum suis szaladásra vette a dolgot. Halott mind az által a hatvani bég s az előtt esztergomi bég volt, vén Omer bég; ennek fia Musztafa aga; ugyan esztergomi Aly bég; vén Oszmán aga és Húszain aga elhultanak. A mint a rabok referálják, Budaiak is nagy rendek tizenheten hullottanak el és hatvanon estek rabbá. Más nap a szaladokból Szent Márton nevő faluban husz tiszt, Lona tájékán harmincz, Zégen nevő faluban is tiz tiszt találtatott, edgj szóval a vizben haltakon s az utakon elesteken és a sebesitetteken kivül, akik levágattattak, elraboltattak mind körűibe nyolczszáz török. A magyar közül penig négy ifjú Eszterházy gróf urak felekezetekből elszakadván levágattak, kiken kivül hatvan vagy hetven magyar veszett. A nálunk levő török rabok azt beszéllik, hogy a megnevezett Musztafa bég esztergomi béggé levén, azután ötöd nappal licentiárt adta arra, hogy az egész Fejér hegyig Magyarországot behodoltassa és igy vött osztán egész Egertől fogva Budáig hadakat maga mellé, hogy ezt a nagy gonoszt megcselekedje . . . Napyságod jó akarója német residens Simon Keninger.«

1) A vezekényi csata helyén az ott elesett négy Eszterházy emlékére Eszterházy Imre, mint esztergomi nagyprépost, 1734-ben emlékszobrot állított 8) Kazy Ferenc a ki e csata napját 1652. augusztus hó 26-ára (VII. 9 Bél, Collectio rerum memorabilium tempore Ferdinandi II. MSS. Batthyan, Adm. III. e. Bibliothecae E. M. S. 9 Társalgó I. 2 fele 71 1. és Magyarország és Erdély képekben II. 126. az emlékszobor képével.