Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 310 — kiszimatolták, váratlanul megtámadták, a kisérő fegyvereseket levágták és az arát a legelőkelőbb törökkel, lovaival, kincseivel és minden értékes holmijával, egész hozományával zsákmányukká tették. Ennek megboszulására és a foglyoknak kiszabadítása céljából elhatározták az esztergomi törökök, hogy Gyarmatot végkép elpusztítják, azért egy agának vezénylete alatt, 4000-en útra keltek, felszerelve kocsikkal, melyeken fejszék, lapátok, csákányok és más szerszámok voltak. 1649-ben, mig az ország nagyjai Pozsonyban az országgyűlésen tanakodtak, az alatt a törökök portyázó üzelmeiket szabadabban gyakorolhatni vélték. Mindjárt az év elejével két Ízben megtámadták az esztergomiak a bányavárosokat és azokból sok keresztényt fűztek rabláncra. Midőn a második izben ezt megkisérlették, roszul jártak, mert Forgách Ádám Érsekújvár kapitánya, midőn ezen hívatlan vendégek neszét vette, haladék nélkül huszárjait elibék küldte, akik a visszajövő törököt Palánknál utolérték. Ott a huszárok a törököknek előcsapatját körülfogták és leverték, a többiek futással kívántak menekülni. Az öreg agájukat, aki már több százszor támadta meg a keresztényeket és temérdek kárt okozott nekik, más 16 előkelőbb törökkel együtt elfogták. Ezeket és 30-nak levágott fejét diadallal vitték be Érsekújvárba. Augusztus havában a gazdag Tapolcsány volt célul kitűzve, a hol környékén nagy zsákmányra tettek szert és vagy 800 keresztényt raboltak el.') Kevéssel ezután Ibrahim budai pasa parancsára az esztergomi érseknek Drégely nevü vára alá vonultak, azt egy sötét szeptemberi éjjel meg*) Ortelius. i. mű. 162.