Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Török világ Esztergomban
— 305 — zát fölverték, három esztendős figyermeket, ismét azon gyermeknek egy attyafiát Cseke László nevűt, ugyanakkor elvittek, aki most is oda vagyon Esztergomban, kiről satisfactio kellenék. Ezekkel penig volt esztergomi Deli Kurt, akinél a gyermekek voltanak. 16. die Decembris a lovas katonákra, akik Liptai Imrét kisérték Újvárba, hogy Budára menjen követségbe, Endréden találtak a párkányiak és esztergomiak. Négy lovakat elvitték, akik máig is oda vannak.« 1) Mindkét fél, a keresztény és török olykor mintha a folytonos vérengzéstől undort kapott volna, alkalmat keresett a harcfinak is szükséges pihenésre, valamely létrehozható béke révén. E célból Nagyvárad volt a tárgyalások összejövetelére kiszemelve, a hová Esztergomból is, mint a törökök egyik legfontosabb véghelyéről, valamely tekintélyesebb tiszt lön kiküldve. E hivatal az idevaló alájbégre (az esztergomi szandságbégnek szertartásmesterére) volt bizva. Ez ügyről irja 1642. ápr. 8-án Körössy István Bornemissza Pálnak, hogy a nagyváradi tárgyaláson, mely a zsitvatoroki béke újbóli megerősítése volt, az esztergomi alájbég is jelen volt. Itt még az is határozatba ment, hogy a prédikátorok exturbáltassanak és a jezsuiták és barátok vezettessenek be. 2) A török kegyetlenkedések, ha ennek a szerződésnek következtében egy helyen kissé szüneteltek is, azért máshol annál merészebben léptek fel. Liptay György, Léva kapitányának 1643-ban kelt leveleit már ismerjük. 8) Ezekhez hasonló tar9 U. o. 1897. 448. 9 Török-Magyarkori Állam-Okmánytár. III. 98. 9 Fentebb 252. 1. Második levele nem julius 17-én, hanem szept. hó 26-án kelt. 20