Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Esztergom 1543-ban török kézre kerül

lit valódi boldogsághoz jutnak, minthogy a világvédő padisahnak szandsákjai, agaságai, tímárjai, zsoldjai, mindenféle kitüntetései és előléptetései, összes vagyona, aranya és ezüstje a mai nap számára vannak fentartva, mindezek a szent harci jutalmazására fordíttatnak. Azonkívül e csekély szolgája is feláldozza fejét és életét az ügyért, csak ti is férfiasan küzdjetek és harcoljatok az izlám iránti buzgóságból a vallásért és a padisahért, hogy én mindegyiketekért kezeskedhessem minden tekintetben. Bármit kívántok, forduljatok hozzám.« Azok hallván e cukorédességű szavakat így szóltak : »Uram miért fizetsz nekünk előre?« És mindnyájan áldást mondtak Kusztem pasára. Mig a hallott gondolattal foglalkozának elmúlt az éj s reggel lőn, szerdai nap (aug. 8.) Kora reggel mindnyájan felkeltek a hit harcosai s miután elvégezték a mosakodást és a reggeli imájukat. »Allah, Allah !« kiáltással több helyen a vár alá rohantak és a pasa intése szerint harcolni kezdtek. Ugyanekkor a szipáhi-orglánok csapatából három ifju. akik bátor vitézek valának és szintén hallották Kusztem beszédét, a többiek közül kiválva másfelé mentek. Volt a Tuna felől egy torony, melyben a vár számára való viz állott. Ezt a vizet a feslett erkölcsű gyauroknak mesterei valami uton-raódon felhajtották a várba. Az ifjak e toronyhoz mentek. Mivel pedig az alávaló és nyomorult gyaurok mindig más felöl látták a harcot, ezen az oldalon biztonságban érezvén magukat, erre nem ügyeltek. Ennélfogva a világvédő padisah szerencséjére ama három gázi egy létrán felmászott a toronyba és harcolni kezdett a benn levő gyaurokkal. Látván ezt néhány janicsár, azok is felmentek utánok s kardot rántva,