Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 265 — esztendőben szekérrel, gyaloggal való szolgálatra reá erősitette és szolgáltatta őköt, épületre való fát hordatott velek. Az dézsmáért felette igen sarcoltatta őköt, hogy akár fl. 400 adjanak, akár mindenhői tizedet. Mikor mentették előtte magokat ezzel, hogy alkalmas részit az magyar urak birják az hegynek ; azt mondotta nekiek ,vegyék meg az magyar urakon is az tizedet, mert ha ők meg nem veszik, megveszi rajtok az magyar urak jószágáért is az tizedet. PocUozsán. Az csejkö-szőlősi rabláskor húdultatták be őköt. Istikari az urok Vácon. Az barsi táborkor elpusztultának volt, ezután megsommáltanak in fl. 30. Császár adója 8 forint volt, nem kellett semmit szolgálniok, sem dézsmát adniok. Immár most annyira felverte, az 30 llorinton kivül minden egy-egy embernek többet kell szolgálni 30 napnál esztendeig. Az mikor akarja mindjárt birságpinzt viszen rajtok. Nagy-Szecse. Esztergom vitelekor mindjárt behúdultanak. Első ispajájok volt Borbei Szuliman. Adtanak neki 11. 20. Husz itcze vajat, 10 itcze mézet, két kaszást, egy szekeret szénahordani, egyet fahordani, egy hétre szőllőt kapálni 3 gyalogot. Császár adójára fl. 8 adtanak. Most 13-at adóra fizetnek, Minden adóra fl. 2. Búzát 26 szaput, zabot 13 szaput. De olly szapuval, hogy egy néhány szapu elmegyen rajta. Ez mostani ispajájok Abdi ispája. Ennek adtanak elsőben fl. 30. Most ötvent kiván. Az buzadézsmával meg nem elégszik, hanem sommáitatja feljebb-feljebb őköt, mert az dézsmát örömest adnák. Egy embereknek kell mindenkor lovainál lenni odabenn házánál. Alsó-Várad. Nem panaszolkodik ispajájára. Csejkő. Erővel, rablással húdultattak be. Két-