Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Esztergom 1543-ban török kézre kerül

29 múlva sem. Azért parancsot adott, hogy .lahja Mohamed pasa két ágyút és néhány zarbuzánt a várral szemben, a szigeten állíttasson fel és a muzulmánná lett, fentebb emiitett tüzért alkalmazza, mert ez mondta, hogy ő ismeri a várnak leggyöngébb oldalát a sziget felöl. Pénteken (aug. 3.) egy gyaur jővén ki a várból, ilyen híreket hozott: Mivel a bennlevő gyaurok a ti puskáitokat 150,000-nél többnek gondolják, tüzéreiteket GOO-nál többre becsülik, lovasaitokat az égen levő csillagok számánál is többre teszik: emiatt nagyon levertek. Reménylem, hogy a várat könnyű lesz egy rohammal elfoglalni. « Éjjel négy gyaur összebeszélvén, kijött a várból. A janicsárok meteriszéhez mentek azon szándékkal, hogy egy embert lopjanak és nyelvet fogjanak. De észre vették őket, egyiküket elfogták, a többi pedig elszaladt és megmenekült. Ezt pedig a magas podisach udvarába vitték, hol ilyen értesítést adott: »Bégünket ágyúgolyó érte és egyik lába használhatatlanná vált. Az a tervük, hogy vagy hétfőn, vagy előtte való éjjel kiütnek és meglepnek benneteket.« Amint Szulejman pasa meghallotta az értesitést, intézkedett a rohamra nézve. Történetesen egy remmál (jósoló) is ment hozzá, aki ezt mondta neki: »Ha most hétfőn el nem foglaltatik a vár én akármi legyek.« Ezen üres fecsegésnek hitelt adván, sem az ulemakkal nem tanácskozott, sem mást meg nem hallgatott, sőt ligyelembe azt sem vette: hogy isten szentjeinek lelke és szive csütörtöki napon fordul az emberekhez; a sereg akarata ellenére rohamot parancsolt. Hétfőn (aug. 6.) tehát igen heves harc folyt, de végre is a sereg nem birt behatolni, hanem 3