Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Esztergom 1543-ban török kézre kerül

26 ahol az otakcsik az égig érő sátort felállították volt. Oda érkeztek az állam oszlopai is. Innen másnap Uszturgum felé indulván délfelé annak közelébe érkezett, hol sátora már fel volt állítva s leszállván lováról, az állomáson megállapodott, hogy a nyomorult, alávaló gyaurok szivébe égő sebet üssön. A feslett erkölcsű gyauroknak — irja Szinán — némely történetírói azt beszélik, hogy Uszturgunnak első alapitója Iszkender i Zulkarnejn (a kétszarvú Sándor) volt, ki a várat maga nevéről nevezte el. Később elpusztult s azután egy Uszturgun nevü gyaur menvén oda ismét fölépítette és Uszturgun nevet adott neki. Rusztem pasa lóra ült és a várost minden oldalról bejárta, hogy láthassa, melyik oldalról lesz legalkalmasabb azt lövetni és vivni. 0 a várat olyannak látta, melynek tornyai a magas égboltig nyúlnak, árkai pedig a bika csillagzat szarváig érnek. Tehát olyan vár, melyhez hasonló nem volt Ungurúsz vilájetében. Midőn drága és kedves személye ilyennek tapasztalta a várat, jelentést tett a hatalmas világhódító, t. i. a szerencsés Szulejman szultán ő felségének. Ez pedig legfelsőbb parancsot adott Ibrahim pasa anatolii béglerbégnek, hogy a Tuna hátán jövő hajókon levő ágyuk mellett jöjjön a szárazon. A hadikészletröl emliti Szimán. Volt 40 nagy ágyú, melyek két egész negyedfél mázsás golyókat lőttek. Ezeken kivül voltak kitűnő badsaluskák és másféle ágyuk, melyek egy mázsától tiz okás kőgolyőkat lőttek; 24,000 vasgolyó, 10,000 ásó és lapát, 5000 nagy szeg stb. Mindez 53 hajóra volt elhelyezve. Pénteken, (jul. hó 22.) az igazságos uralkodó, a világ padisahja, Szulejman szultán divánt tar-