Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából
Török világ Esztergomban
— 232 — szerzeményből történt, melyet királyi adó eimén hajtottak be, de legtöbb esetben kényök-kedvök szerint raboltak el. Ilyen szerzeményből tartotta fenn magát az esztergomi török őrség. Máskép volt az, mikor a keresztény őrség 1595-től 1605-ig lakott Esztergomban. Ezekre első sorban mint érseki vár őrségére az esztergomi érsekség jövedelméből meritették a költséget. Már ezt ugyan más helyen is felemiitettem, de mivel erre vonatkozólag legújabban az országos levéltárnak udvari kamarai osztályában érdekes adatokat találtam, 1) ismét visszatérek. A nevezett levéltárban meg vannak a tárgyalások, melyek ez ügyben az udvari kamara és Baráthy Istvánnal, mint az esztergomi érsek jószágai kezelőjével (provisor) folytak le. Ezekből merítettem a következő adatokat. 1602. aug. havában hivta meg a kamara Baráthyt Pozsonyba, hogy magát hivatalába installáltassa. Még ugyanazon hóban egy második meghívást kapott, hogy vegye fel az esztergomi katonák fizetésére szükséges pénzt. Ugyancsak az esztergomi és újvári katonák fizetésére való pénzösszeg felvételére november havában is meghívást kapott a kamarához. Még november havában megbizta Baráthyt az udvari kamara, Tapolcsányi János koncionátor kérelmére, hogy fizesse ki a gondjaira bizott jövedelmekből ama 29 frtot, melylyel ennek Cseri Mihály, Baráthynak elődje adós maradt. Mint láttuk, működtek Esztergomban ekkor ref. prédikátorok; de Tapolcsányi nem lehetett prédikátor, mert mint ilyet nem concionátornak, hanem 0 Az udvari kamara ügyeinek mutató könyve.