Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 220 — Miután a vár inkább anyagi előnyök és pénz miatt szabad akaratból és félelemből, mintsem kiállott szükség és veszedelem folytán adatott föl, a haditörvényszékhez kiküldött ülnökök és birók a törvénykezés három napi tartama alatt a magasabb és alantosabb parancsnokok, altisztek és közemberek megtörtént szokásos kihallgatása után, védekező irataik tekintetbe vételével, tiszta lelkiismeretük és becsületük szerint következőkép ítéltek: Schlecker Leonhard Frigyes, szentgothárdi születésü Öttingen ezredbeli kapitánynak azért, mert felsőbbb hatósága tudta és utasítása nélkül az ellenséggel tárgyalt, a védelmet beszüntette, és zászlóját azon a ponton, hol a megbeszélés történt, magával együtt bajba keverte, jobb ökle vágassék le, nyelve egész a tövig nyakából szakittassék ki. Mind két darab, t. i. a nyelv és a kézfő a bitófára szegeztessék és teste ezek mellett akasztassák fel. (Nagytekintélyű és hathatós közbenjárás következtében kegyelemből pallossal végezték ki.) Stroehl máskép Stroehlin Jeromos, hochstiitti születésü, ugyanazon ezredbeli volt kapitánynak azért, mert udvarmestere és kirendelt Írnokának megparancsolta, hogy Duval Dampierre gróf kérvényét a vár föladása iránt, valamint az irást, mely az ellenségnek átadatik, leirja; mivel jelenleg megszökött, neve az akasztófára szegeztessék. (Ami megtörtént.) Ha pedig idővel elfogatnék, jobb keze levágassák, teste a bitófára akasztassák és keze hozzá szegeztessék. Scherer (máskép Schorn) János Mihály, arnstadti születésü az Öttingen ezredből. Stroehl kapitány Írnoka, azért mivel fönt emiitett kérvényt és levelet leirta, és a vár átadása kezde-