Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 217 — azon is, hogy a nagy templomot ismét mecsetté alakíthatták át.

1) Nagy volt az elkeseredés a keresztény vi- lágban és hadseregben, tanúskodik erről ama kor nézeteinek egyik legmegbízhatóbb hirdetője Sleidán János történetíró, aki mondja : »Nem szégyenelték magokat a korhelykedő és henyélő katonák, akikre akkor a vár őrsége bizva volt, ily tekintélyes fővárosát Magyarországnak átadni, vagyis inkább hűtlenül elárulni, főkép azért, mert szemük előtt volt a kilátás a segélyre. Ezen esemény miatt Mannsfeld gróf, ha halottaiból feltámadna, ugyancsak rémülne, bizonyára minden tizediket kivégeztetné. Ilyesmit ma figyelembe sem vesznek, azért e lomha és henyélő hadügyet büntetlenül hagyják. Ez oka annak, hogy a kereszténység ügye rákmódon halad, mig a töröknél a hadifegyelem napról-napra emelkedik.«

2) lstvánffynak eme esemény felett kárhoztató ítélete ezt mondja: »Nem bizonyos, hogy a germán katonák hanyagságából-e inkább, mint hűtlenségéből, vagy a lázadó magyar lakosok egyenetlenségéből kapta-e meg az ellenség Esztergomot, miután azt a császáriak egy évtizeden át birták volt. Mehemet vezérnek nagy hadi dicsőségére szolgál, hogy ő eme várost, melybe tiz év előtt, azon alkalommal, midőn Mannsfeld a török sereget elpusztította, bejutott, amelyet a mieinktől kényszerítve átadott, és annyi idő letelte után neki sikerült megint egyezkedéssel a magokat megadó németektől visszaszerezni. Midőn a németek Komáromba érkeztek, őket lefegyverezték. békókba és tömlöcbe vetették, azu') Hammer, i. mű II. 088. 2) Historische Beschreibung der vorn. Geschichten. III. 320.