Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 203 útjában Esztergomot megszállja, de még is megszállotta, hiszen a végezés szerint Kanizsa felé Grätzre és Bécs országra kellett volna rabolni és pusztítani menni.«

1) Amidőn Esztergom megvívása határozottá lön, a nagyvezér a boszniai beglerbéget Budára küldte, hogy onnan lőszereket hozzon. Ez a budai készletből átvett 25 ágyút, 30.000 golyót, 10,000 mázsa lőport, Bocskaynak pedig irt a nagyvezér, hogy 14 napig várakozott reá Buda közelében, de nem jött, azért most ő Esztergom alá vonul.

2) Aug. 16-án huszárokat küldtek ki Esztergomból, hogy puhatolnák ki, merre táborozik a török sereg. Ezek több török csapatra találtak, velük csatáztak és többet közülök elfogtak. Akik kimondták, hogy Ali basa serege útban van Esztergom felé, hogy azt megostromolja.

3) Aug. 30-án Ali pasa fővezér seregével Esztergomhoz érkezett és a Rácváros felett szállt táborba. Két pontot, mint legfontosabbat szemelt ki az első működés céljául. Az Esztergommal szemben, a Dunántúl fekvő szilárd erődöt, Párkányt, melyet a törökök Csekerdénynek neveztek és melyből Esztergom várát könnyű volt eleséggel ellátni, és az Esztergom felett uralkodó erődöt Tamáshegyen. melyet ők Depedelennek hivtak. Ez utóbbi ostromlására a budai beglerbég és a boszniai Musztafa pasa parancsoltattak. Depedelent Chosrew és Musztafa egyesült erővel támadták meg.

4) Esztergomban mindig komolyan készültek a védelemre és ép most, midőn komolyan beállott 9 Tudománytár. V. 256, 257. 2) Hammer i. mű. II. 687. 9 Ortelius, Kriegsw. 106. 9 Hammer II. 687.