Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 190 — landó is volt. Már a tolmács, konyhamester és a szolgaszemélyzet hajón meg is indult Buda felé. Midőn azonban a Duna közepére értek, egyszerre vihar támadt, a hajót felfordította, abból mindnyájan a vizbe estek és bele fúltak. Harmad nap azután, midőn az idő ismét csendes volt, Althán, Geisberg ezredes és császári biztos és ennek segédtisztje hajóra ültek és szerencsésen Budára leérkeztek. Ott a basa őket rendkívüli vendégszeretettel fogadta, azonban a béke még sem jött létre, hanem új tárgyalásra egy hő határidőt tűztek ki. Nagy tisztelet tanúsítása mellett bocsátotta el Althánt a budai basa biztos helyére Esztergomba.

1) Ez időben 50-nél több Althán-féle legényt tartottak fogva Bécsben, a kik lázadást kezdtek volt. Ezek ellen szigorú vizsgálat volt ekkor folyamatban.

2) Február havában ismét folytatták a békealkudozásokat, ekkor ennek helyéül ismét Esztergom volt kitűzve, a hová közös megegyezéssel a császári biztosok össze is jöttek és ide várták a török megbízottak érkezését, azonban ezek, hogy könnyebben és előnyösebben lehessen tanácskozni, nem minden titkos célzás nélkül, Althannái szorgalmazták, hogy a Budával szemben levő Pestet tűzné ki az összejövetel helyéül, a hol a keresztény őrség szintén elég biztosságot nyújtana és melyre a több evezővel biró, úgynevezett »gyors hajókon« rövid idő alatt el lehet jutni. De török részről számítottak a Pestnek szegezett budavári öblös ágyuk tekintélyére is, a melyek nyomatékosan fogják a törökök békefeltételeinek elfogadását elősegíteni. *) U. o. 2, 3. 2) U. o. 5.