Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 152 — Pálffyhoz igy indokolja. Az ellenség Esztergom várát aknákkal fogja ostromolni, s ekkor Pálffy életét könnyen elveszítheti. Ezzel az ország sorsa válságnak lesz kitéve. Maradjon tehát Pálffy a városon kivül, hogy azt az ostrom alól felmenthesse. Olvasható — mondja Szuhay — hogy a nagy vezérek és királyok elhaltával, a birodalmak is elpusztultak. Könnyebb sereget gyűjteni, mint alkalmas vezért találni és sokkal biztosabb a csata, ha a szarvasok élén oroszlán van, mintha a sereg oroszlánokból áll s vezére szarvas. Pálffynak kérelme az Esztergomban szükséges fegyverek iránt meghallgatást nyert. Aug. hó 27-én tudósította öt a hadi tanács, hogy a bécsi fegyvertárból kivánata szerint lehetőleg a fegyvereket kiadták, melyek vizén szállíttatnak.

1) Szept. hó 21-én éjjeli 11 órakor érkezett Esztergomba Palaelogus, a tatár khánnak biztosa. Pálffy saját maga elmondja még aznap Schwarzenberghez irt levelében annak okát, hogy miért rendelte megérkezését oly későre, mert figyelemmel volt arra, hogy éjnek idején sem a keresztény tábort, sem a sáncokat nem láthatja. Ugyanez okból a Vízivárosban szállásolta őt el. Pálllfy, Nádasdy társaságában még aznap, 22-én, sokat tárgyalt vele, mert csak 4 napi határideje volt arra, hogy a keresztény tábor részéről határozatot hozzon. Palaelogus irásbelileg kieszközölte, hogy valamint Ibrahim basa, ugy a tatár khán a mai naptól számítva öt napon át minden csatározástól fognak tartózkodni, ha ezt megszegnék, kész fejét is reátenni. Pálffy maga részéről viszonlag szintén megígérte, hogy minden csatározástól tartózkodik és ezen idő alatt a királyi biztosokat ide ') U. o. 691—693.