Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 133 — előtt felöltözködhettek volna. Kis idő múlva Pálffy többi csapataival is bement Budára, csekély helyőrséget hagyván hátra. Rosszat sejtve, Orczynak segítségére kivánt lenni, midőn azonban Budához közeledett, látta, hogy gazdálkodnak övéi, akik nemcsak az elűzésükre jött törököket verték szét, hanem azokat is, akik a legelőkön voltak, levágták. Ezek többnyire fiatal legények voltak, akiktől 234 tehenet, 231 birkát a várbeliek orra előtt elhajtottak. Midőn ezt már megsokallották, Pálffy embereire kitörtek a várból és egy mérföldnyire üldözték őket, itt ezek Gemli kihaját a basa helyettesét, és Bachám béget, aki a spahik élén jött, levágták és fejeiket magokkal hozták és igy az egész zsákmánynyal szerencsésen haza érkeztek.

1) Junius havában Esztergommegye dunáninneni részén, ahol egykor kalásztenger hullámzott, most a sok esőzés után zöld legelők kecsegtették az esztergomi és újvári lovasokat arra, hogy lovaikat itt legeltessék. Nem is volt mit félniök, mert a közel környék a keresztények kezében volt. A Dunán át pedig egy könnyen ellenség nem jöhetett. Pedig amitől nem féltek, az történt. A tatárok, kik Budán alól, kivált Földváron táboroztak, valahogy Esztergom és Komárom között a Dunán lovaikkal éjnek idején átgázoltak, az esztergomi és újvári lovasság legnagyobb veszedelmére, mert 400 lovat szedtek el könnyűszerével. E kudarc felelt az igy gyalogosokká vált huszárok felette szégyenkedtek. Nern is hagyhatták ezt igy megtorlás nélkül, azért felkeresték a tatároknak Budától nem távol eső táborát, és oly hevesen csaptak reájuk, hogy azok futásban keresték üdvüket, de ") Frey, Calendarii hist. cont. Von Fastenmess bis Herbst 1597. 135.