Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

Hogy a legutóbbi esztergomi bég, ki Budán tartózkodott, az esztergomi keresztények fogságába került, akkor közbeszéd tárgyát képezte. Az is fel volt róla jegyezve, bogy fogságában azt mondta volna: Addig nem jő a török császár Magyarországba, mig Erdély meg nincs hóditva és a közlekedés a Dunán nincs biztosítva.

1) Midőn 1596-ban a törökök Eger várát ostrom alá vették, a szorongatottak felmentésére tekintélyes sereg mozgósittatott, mely szept. 22-én Esztergom előtt táborozott. Esztergomnak vitéz kapitánya Pállfy Miklós volt megbízva e felmentő sereg vezetésével. Az esztergomi helyőrség tetemes részét is magával vivén, innen szept. 25-én Eger felé elindult. Útközben emberei Budánál 180 ökröt elfogtak, valamely kertben pedig három előkelő törököt, több nőt, ezek között a budai bégnek (?) nejét, akiket mind a király rendelkezésére adtak át. Később a törökök értök nagy váltságdijat adtak. Az egri hadjárat a felmentésre érkezett sereg elűzésével és Eger bevételével végződött.

2) Az 1596. év folyamán történt Esztergomban, hogy az itt állomásozó vallonok fellázadtak, többé szolgálatot tenni nem akartak, hanem kimondták, hogy eltávoznak. Ennek hire lement Erdélybe is, onnan Pálífy levelet kapott, melyben Péter azt irja neki, kiildje ide a vallonokat, majd különben elbánnak itt velük, mint a törökökkel, mert nem becsületes katona az, aki ő Felsége végvárait elhagyja, azért csak hasson oda Pálífy, hogy távozásuk megtiltassék, ha mondják is, hogy nem maradhatnak, mert éhen kell halniok. Néz0 Brenner, Continuator temporis quinquennalis. 359' 2) Kriegshände) i. mű. Von Herbst 1596. bis Frühling 1597. 22. 9