Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 112 — elegendő ágyúkat és tarackokat vonatott. A várba pedig sok élelmet, port, golyót és egyébfélét rakatott »és úgy hozzá készité a megszálláshoz, hogy' Isten után az ellenségtől semmit sem fél vala benne.«

1) Az 15Ü5. évi országgyűlés 53. t.-cikkével pedig az iránt gondoskodott, hogy a Garam folyamon malmokat biró urak, malmaiknak oly elhelyezésére vagy épen kivételére az okból intessenek, hogy Esztergom erősítésére fát, meszet, követ, eleséget hordó talpak és sajkák gátolatlanul evezhessenek, különben a fő- és alispánok és a tartomány-hadnagyok azokat elkobozhatják. A hadseregnek Esztergom alól történt eltávozása után az itt maradt helyőrségnek nem csekély félelme volt, hogy a még védelemre nem alkalmas várt a törökök könnyű szerével visszavehetik. Szeptember havában majdnem naponta mutatkoztak Esztergom környékén törökök, akik ha keresztényt találtak, levágták. Az esztergomi őrségbeliek pedig olykor elővigyázat nélkül jártak a határban. Egy alkalommal, midőn a szőlő érett, 40 legény a Reitenau-féle ezredből, akik a szőlőkertek között szőlőt enni voltak, mind levágatott. Október hó elsején a törökök egész a Vízivárosig bejöttek és ott több német katonát levágtak. A környékbeliek ezen portyázásoktól félve, eleséget nem hoztak Esztergomba, azért a legénység sok éhséget szenvedett, sőt többen éhségből meg is haltak.

2) Október 1 l-e volt, midőn 7 vagy 8 ezer török csatarendben a Károly hegyhez érkezett és a keresztények régi táborozási helyén két óra hosz') Illésházy, i. mü 69. 2) Kriegshändel von Frühling 1592 bis Frühling 1596. 258. 1.