Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából

Török világ Esztergomban

— 98 — oldala leomlott. Akkor (máj. 14-én) a városbeli magyar és német katonaság rohammal támadta meg azt és Radios, a veszprémi erdőkből való csapat századosa feltűzte reá a zászlót. A 200 emberből álló örséget, mivel a várba vissza nem mehetett, kevés kivételével mind levágták, és két órán át tartó harc után az erődöt elfoglalták falaira pedig dárdákon török fejeket tűztek ki. tízentTamás hegyéről az elfoglalt ágyúkat és más négyet már most a vár ellen irányozták, de ezeknek a várbeliek élénken válaszoltak. Ez időtől fogva rajta voltak az ostromlók, hogy a Vizi- vagy Kisvárost bevegyék. Azért ennek falait ágyúikkal erősen törették, azonban a várbeliek hihetetlen merészséggel az okozott károkat csakhamar kijavitották. Nagy fáradságba került tehát, mig a Viziváros nyugati részén 15 lépésnyi rést készíthettek. Mátyás főherceg 800 választott katonát a Kurtz-féle ezredből tüntetett ki azzal, hogy rájok bizta az e résen való behatolást, ezek vezetőiül önként ajánlkoztak Pálffy, Nádasdy, Praun a komáromi kapitány és maga Kurtz is, és többen a magyarok közül csatlakoztak. Május 19-én történt a roham, azonban nagy meglepetésükre szolgált a támadóknak, midőn a leomlott fal mellett agyagos árkot, melyen ez éjjel átkelni képesek nem voltak, ezen túl pedig 2500 emberből álló sorfalat találtak és őket sűrű golyózápor fogadta. Maga Pálffy is úgy menekült, hogy valamely emlékszobor mellett vonta meg magát, líurtznak valamely nagyobb golyó combját sebezte meg, aminek következtében a táborban meghalt. Az ostromlók közül 200 körül esett el, a töhbi pedig visszavonulni volt kénytelen. Ekkor sebesült meg Ralassa Bálint is, e fáradhatatlan ifjű, aki egyaránt hévvel szolgálta Pallast és Marst,