Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

52 Stella 1544. május 10-ikén Speierben kelt levelében eme ügyről igy ir fivéreinek : „Minden bizonynyal érzékenyen viseltem, hogy a közelmúlt hónapokban, midőn igen óhajtottam hozzátok, nem mehettem. Ebben akadályozott az elfogott Lascan és Salamanca ügye, a kiknek védelmezését, nehogy kihirdetett ítélet nélkül mint fogjok letartóztassanak, vagy megbüntettessenek, királyi parancsból elválalni kénytelenitettem. Már most, — midőn eme ügyben az ő ártatlanságukért annyira dolgoztunk, hogy a fiskus ügyészei, már a negyedik holnapban mit sem képesek tenni, sőt még ellenünk, mint mondani szokás, nem is triplikáztak. — nyilvános alkalmatosságot szerezve, látástok kedveért útra keltem és eljöttem Speierbe." Mint leveleiből látszik, Bécsből utazott és ott védte a spanyol parancsnokok ügyét. Továbbá szavaiból az is kitetszik, hogy ártatlanságuk be volt igazolva, azonban a hadi' törvényszék őket még sem bocsátotta szabadlábra, hanem hosszabb ideig tartó fogságban tartotta, a mi mindig enyhébb sors volt, mint az melyet Tata feladói Antiiis és Tassó Hannibál szenvedtek, a kik lefejeztettek. A kereszténységben és kivált Bécsben még augusztus 12kére eső vasárnapon a levelekből terjedt azon hír felett, hogy az esztergomiak hősies ellentállással a törökök rohamát visszaverték, úgy, hogy az visszavonulni készül, hála isteni szolgálatok, szent beszédek, zsolozsmák végeztettek és szent énekeket zengedeztek. Bécsbe az elbujdosott nők és gyermekek visszaérkeztek rejtekeikből és a félbeszakított munkát a hivatalnokok és mesteremberek folytatták, a földmivelő földjét ismét munkálni kezdte. Eltávozott volt az ellenségtől való félelem, a város előbbi színezetét, fényét és élénkségét visszanyerni látszott. Azonban eme örvendetes hírt gyanús csend váltotta fel. A városban előbb susogni, csakhamar pedig nyiltan beszélni kezdték, a nélkül, hogy a kiindulási forrást ismernék, végre pedig mint rémületet okozó hírt terjesztették: Esztergom el van veszve! A legaggasztóbb az volt, hogy senki sem tudta, miként történt ez? Mit cselekszik az ellenség ? Jön-e Bécs felé ? Miként használja fel győzelme előnyeit ? Budának 1541-ben történt elvesztése után Esztergom volt a kereszténységnek előbástyája közép Európában, azért felette nagy kárnak tekintették annak elvesztését. A kedélyek az egész kereszténységben igen lehangoltatok. Kivált az elvesztésnek módját restelték, rosszalták. A bécsiek nem akarták az ily gyáva