Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

4ö tok, kérdezték tőlük, hogy miért harczoltak ennyi ideig ? Mire azt felelték. „Még 3000embernek kellett volna hozzánk érkezni, de félelmükben nem jöttek el. Ha azok megérkeznek, még erősebbek lettünk volna. Mivel láttuk, hogy már nem jönnek, azért átadtuk nektek a várost." A várnak két parancsnoka jelenlétében elkészült a török oklevél, melyben a kötött szerződésnek értelmében az ostromlovaknak szabad eltávozás és holmioknak elvitele meg volt engedve. Szinán csausz tovább így beszél: „Ezután a világvédő padisah ő felsége embereket küldött be e gyaurokkal együtt, meghagyván nekik, hogy a vár kulcsait adják át ezeknek " Lascánnak, a vár átadását kihirdető szavainak hatása alatt még a várbeli katonaság bizonytalanságban remegett, midőn Halis,') — Szinán szerint a második vezér Rusztem pasa, —• örvendetes arczczal, a táborban végbement átadás következtében, a vár kapujának megnyitását parancsolta. Lascan azt tüstént kinyittatta és a kulcsokat neki átadta. Erre a janicsárok !) Ha egybevetjük, amit Jovius mond Malisról, azzal amit Szinán csausz beszel Kasztomról, akkor evidens előttünk, hogy Halis, voltakép Ali janicsár aga helyett, itt nem mást, mint Kusztemet kell értenünk, Ez született horvát, még a mindenható Ibrahim idejében, midőn Szolimán a mohácsi hadjáratból viszszntért, tofegyvervivőből (olovászmestcrré és csakhamar Diabekr helytartójává lőn. Ügyes hadvezér, de nem tudományosan művelt férfiú. Midőn mint anatóliai beglerbég násziinnepét tartotta Iliiül, nov. hava 26-án Szolimán leányával, Mihrmahlial, (naphold) ugyanakkor a padisah két fiának, Bajcszid és Dsihangirnak körülmctéltetés ünnepét is tartották, oly pompával, hogy az európai fejedelmek, a franczia, vclenczei, Ferdinand és Szápolya János követei álmélkodtak a 14 napig tartó legváltozatosabb mesés fényűzésen. (Hammer i. m. II. 159.) Kasztom pasának 1541-ben a mohácsi mezőn tartott táborozás alkalmával második vezérré történt előléptetéséhez borzasztó emlék fűződik. Mig a Dunán temérdek holttest úszott le a Budavára szerencsétlen vívásától, addig ugyancsak Budáról Muhammed pasa mintegy 3000 keresztényt küldött rablánczon, kiket Szolimán mind lefejeztetett. (Török Történeti írók II. 108.) Rusztém mint a török birodalom második Aszafja működött az 1543. hadjáratban Esztergom vívásánál. Nem annyira neje, mint inkább anyósa, a muszka születésü Churrcm kegyéből és hatalmából 1544-ben a birodalom legmagasabb hivatalát, a nagyvezért méltóságot nyerte cl. (Hammer i. m. II. 197.) Határtalan volt benne a kincs vágy, amire Esztergomban is nyilt neki elég alkalom. Valóban bámulatra méltó sok kincset és vagyont birt összegyűjteni. Halála után, mely 1561-ben vizkórság következtében történt, kincsei a császári kincstárban külön teremben helyeztettek el, melyre e felirat alkalmaztatott : „Rusztem szorgalmával gyűjtött kincs." (U. o. 276.)