Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

azai és külföldi történetírók egyaránt tisztában vannak azzal, hogy Esztergomot 1543-ban az őrségnek hütelensége árulás juttatta török kézbe. Azonban, hogy miként történt az, arról, behatóbb tudósítást még eddig közzétéve nem olvastam; azért évkönyvünkben arról tüzetesebben szólani, gondolom, annál is érdekesebb lesz, mert azt egy teljes hitellel biró tanúvallomás jegyzőkönyv alapján tehetem, a mely a pozsonyi káptalan aktái között még must is őriztetik. Ezen tanuvallatást Ferdinand király parancsára 1543. szept. hó 9. rendelte el Várdai Pál esztergomi érsek mint királyi helytartó; és a pozsonyi káptalan a vasárnap kiadott rendeletet már reá következő szerdán, szept. hó 12-én végre is hajtotta. Vallomás-tételre felszólította a káptalan ama esztergomi kanonokokat, a kik Esztergomnak 1543. julius 24-től aug. 10-ig tartott ostroma alatt és a történt árulás végrehajtásánál jelen voltak és mint szem és fültanuk a dolog lefolyásáról magoknak teljes tudatot szerezhettek. hi tanuk voltak: CSÉS BÁLÁS, Ő magát a birtokában volt, 1511. évbeli zágrábi misekönyvben, CHESLUS-nak írja és hozzáteszi nevéhez, hogy esztergom-előfoki sz.-tamási prépost, locsmándi főesperes, esztergomi és győri kanonok volt. Könyvében a bejegyzést 1543. jan. 8-ikán az esztergomi királyi várban eszközölte. ') ALVINCZI JÁNOS 1538. óta esztergomi kanonok. KÖRMENDI MIHÁLY ipolynyéki hivatalnok, 1530. óta kanonok és komáromi főesperes. Erre a vallomás-felvételre valamely emlékirat adott okot, >) Magy. Sión 1800. 100.