Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

37 véghez az ostromlók sűrű tömegében. Ha valakit csupán érintett ily golyó, tapadós anyagával már megmarta őt; és ha az illető azt magától eltávolítani törekedett, még inkább szétfrecsent és a mellette levőre is hullott. E veszedelmes készüléktől a törökök igen féltek, mert kevesen viseltek sisakot, hanem kendőkből font turbánnal födték be fejüket, melyen c tapadós tűz igen megfészkelt. A várbeli nők és gyermekek is megtettek mindent a védekezésre. Más anyag hiányában felszedték a sírköveket és a magasból ezeket dobták a meredekből felfelé törekvőkre. Mindkét részről a kitelhető megtörtént. Az egyiknél a védekezésre, a másiknál a győzelemre. Nyolcz óra hosszan tartott c borzasztó küzdelem. A támadó kétszer küldött új csapatokat a kimerültek felváltására. A mieinknek, csekély számuk daczára, hősies bátorságukkal sikerült a támadókat visszaverni. Ezek látván, hogy törekvésük sikertelen, iszonyú veszteség után a falaktól eltávoztak. . A veszteséget, melyet a török sereg szenvedett, Szinán csausz így sorolja el: „Az egyéb hadi népen kivül csak a janicsárok közül 300-nál több lőn vértanúvá. A bégek közül Dsindi Szinán bég vértanú lőn. Baltadsi Mohammed bég pedig megsebesült. A pozsagai cseri-basi, a zenberekcsi-basi és a kilerdsi-basi vértanukká lettek. A szemendriai alaj-bég megsebesült. Malkocsoglunak kapuketkhudája és a mórai alaj-bég testvére, Szinán bég, vértanukká lettek. Ruszfent pasának diván-katibja is elesett, igen sok szolgája pedig megsebesült. Továbbá a böliik-khalkiból és a szipáhik közül igen sok ember megsebesült, néhány pedig vértanú lőn. Magát a rcmmált (jóslót) is egy bomba érte, mitől az arcza megégett, szeme kifutott s mint a tűzbe esett egér megfordult és elfutott. Ezt látva, az egész sereg visszafordult." Az elért fényes siker a mieinket igen felbátorította. Midőn meggyőződtek róla, hogy a vár keleti oldaláról a támadók viszszavonultak, sőt a foglyoktól megtudták, hogy táborukba viszszatértek és maga Szulejmán is ott van, egy merész vállalatra határozták el magokat. Ugyanis Szulejmán pasa parancsára az ostrom ideje alatt a hajóknak is a vár közelébe kellett jönniük, a mi, habár a hajósnép akarata ellenére, megtörtént. A hajókat a vízivárosi part hosszában elhelyezve a hajós katonák és révészek biztosságban érezvén magokat az elhagyott alsóvárosi házakban úgy jártak, keltek mint akár a vásár piaezon. A miben a mieink elfoglaltságuk miatt őket nem akadályozhatták. A