Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

A török luitforrások a második szökevényről, a turini ifjú­ról, kit Stella említ, mit sem tudnak, ') de tudnak több másról. A szökevények, vagy elfogott keresztények felett igen örvendtek a török táborban. „Nyclv"-nek hívták őket, mert tőlük a keresz­tények ügyeinek mibenlétét megtudhatták. Az nap midőn az öreg tüzér hozzájuk átment, Rusztem basa emberei fogtak egv Oláh Miklós, a ki Esztergomot 1536-ban ismerteti, szintén említést tesz a to­ronyról s mondja : „A vár tövében, a Duna partján igen erős torony van, melyet azért, mivel a viz őrzésére szolgál, víztoronynak neveznek. Ebben a hévvizek oly erővel törnek elő, hogy malmot hajtanak." (Bél, Adparatus ad Ilist. Illing. 14.) Wernher György, ki jóval 1551. előtt járt itt Esztergomban, feljegyzésével (l)e Admir. Hung. Aquis. Sehivandtner i. mii. I. 851.) bővebb tájékozást nyújt Oláh szavaihoz. Wernher így ir: „Itt, ama hegynek tövében, melyre nagysze­rűen épült a vár, a Duna partjánál meleg forrás toronyba van foglalva, a melybe a várból a meredeken épült falak között lejárat van. E forrásból oly mennyiségű víz fakad, hogy gabona őrlő malmot bir hajtani, most dobhoz hasonló merítő gépet is mozgat, mely földalatti csatornán a Dunából a torony ala eresztett vízből merit, és a várban felhajtja." Wernher 1551. előtt, Szinán csausz és Delalszade mar működve találják 1543-ban a vizvezető gépet, bizo­nyos, hogy már a török idők előtt is működött, és az Oláh idcjebeli malom cgyszersniint a vízhajtó gép volt, mely az esztergomi érseki vizitoronyban már ősrégi idők óta létezett. Az alapfalba bele épített római téglák gyanítatják, hogy mar a rómaiaknak volt itt védműviik, valamely burguszok.' A sok viszontagságtól mar igen meg volt viselve e víztoronynak Duna felöl lévő bástyája, midőn 1. Fcrencz felhasználva a Károly Ambrus főherczeg és ország priinása halála után tíz évig tartó üresedést, az interealaris jövede­lemből a bástyát helyreállíttatta, a mit ily feliratú kőlap a vizmű qjatt lévő bástyafalon örökít meg: ') Az „Anzcygung" is tud arról valamit, hogy egy ifjú, kit N. betűvel jelez, néhány nappal a vár átadása előtt éjnek idején a törökökkel beszélt. A német katonák hallották e beszédet, de a nyelvet nem ismervén, a beszéd tár­gyát meg nem érthették. Salamanca midőn megtudta, hogy az ifjú a törökökkel beszélt, a németektől a beszéd tárgyát kívánta megtudni, de ezek egyebet nem mondhattak, mint azt, hogy u beszélgetés nyelvét nem értették. FRANCISCO Imo REGNANTE SEDE ARCI 11EPISCOPATVS ST RIGONIENSIS VACANTE RESTAVRATUM ANNO 1818.

Next

/
Thumbnails
Contents