Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

29 janicsárok öt agájukhoz vezették, a ki a pasákhoz küldte. Azok megvizsgálták és mivel látták, hogy a világvédő padisahnak hasznos értesítésekkel használhat, azonnal a boldogságos udvarba küldték. Miután ott minden hiteles értesítést megszereztek tőle, visszatartóztatták, megajándékozás czéljából, mert a tőle nyert tudósításoknak rendkívül örültek. A vár dolgát illetőleg tőle azon megbízható értesítést nyerték, hogy az alávaló és makacskodó gyauroknak ama várában 3000-nél több gyaur van, a kik kardokkal és lélekrabló puskákkal vannak fölfegyverkezve és szép szerével nem adják fel a várat. Valóban 3000-nel több puskásuk és másféle harczosuk volt és azonkívül 60 ágyujok ; s gonoszságuk tengerének hullámait azonnal felkorbácsolták nyomorult észjárásuk szelével s ármányukat és fortélyosságukat nyilvánítani kezdték. Egy nyomorult pap volt közöttük, a ki mint valamely csaló ördög, tele volt ravaszsággal, fortélylyal, csalással és bűbájossággal. Ez volt közöttük a rosszra csábító." Midőn a várbelieknek köztudomására jött az öreg tüzérnek szökése, különfélével gyanúsították őt. Azt beszélték, hogy a török az ő utasításai szerint készíti a futó árkokat, irányítja az ágyúkat stb. Tény az, hogy a vén tüzér serkentette a törököket a víztoronynak mindenek előtt való megvételére. E torony a Duna szélső partján a vár alatt állt és a budai kapu tornyához hasonlónak volt épitve. Abban különféle mesterséges gépezettel a folyóból víz emeltetett és csővekben a várba hajtatott. J) Még azt is tudták az öreg tüzérről a várbeliek, hogy a lőporostorony felrobbantását ő tanácsolta és eszközölte. ') Érdekes a mit az esztergomi vízvezetékről Dselalszáde beszél : „Mivel a várban rendkívüli magassága miatt nincsen víz, az ügyes mérnökök, minden művészetüket felhasználva, valamely csodálatos művet találtak ki és létesítettek, mely elveszi az ember eszét. Az alsó várban bizonyos helyen víztartó medenczét csináltak, mélybe a Tunából bizonyos mennyiségű víz folyik. A medencze fölé kereket állítottak, továbbá szűk csövet csináltak rézből s ezt a csővet épületben rejtve vezetik föl a felső várba. A kerék mesterségesen forogván, a vizet ama csővön a felső várba hajtja, a fent lévő víztartóba." Pecscvi török történetíró — a ki nagyon jól ismerte Esztergomot — azt mondja, hogy ennek a csőnek hosszúsága 460 rőf s hogy a gépezet 100 év óta (1543—1642), mióta a város török kézre került, soha sem romlott cl, és nem szorult javításra. Szép, ha az így van. De kérdés honnan tudja ezt Pccsévi ? Pedig ép a török birtokában, történt használásában félbeszakítás, amint erről az 1584-ben Esztergomban járt Lewnklau János utazó tanúskodik, a ki ezeket jegyezte fel : „A vár tiszta sziklájában jelenleg szép eziszterna van, habár az előtt a vizet vízmű