Némethy Lajos: Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással török kézbe

14 és Dselálszáde Musztafa

1) műveit és egy 1543. évbeli hírlapot. 2) Midőn Esztergomban annak híre járt, hogy a török sereg Budára érkezett, Esztergomnak lakossága menekülni kezdett, futott kiki a merre tudott. Sőt mi több, háromszáz lovas is elhagyta Esztergomot és a Duna túlsó oldalára, békésebb vidékre költözött. Az ötven hajdú, a kik a törökök érkezésének kipuhatolására voltak kiküldve Maros felé, nem tértek többé vissza. Esztergom városát, mivel azt megvédelmezni ugy sem lehetett volna, felgyújtották és szétrombolták. VÁRDAI PÁL esztergomi érsek, a ki ekkor kiváló hűséggel ragaszkodott Ferdinándhoz, békésebb vidékre vonult volt, mert mint Jovius mondja Szolimánnál bocsánatra nem, de kínos megtorlásra számíthatott, mivel már egyszer az ő kérelmére János király kegyelmét visszanyerte, de most ismét Ferdinándhoz pártolt tőle. '') Istvánfy nem ebben a nézetben van, leiben. IC leveleknek Schw;mdtner-féle kiadását használtam : „Scriptores Kerum Hungaricarum." 174(1. kiadás 1. 606—614. 5) Istvánfy Miklós (f 1615.) Magyarország alnádora, a ki művét kiváló lelkiismeretességgel írta meg. Az 1546-ban Esztergomnál történt események leírásánál a két előbbinek feljegyzéseit követte. Az 1758. kiadást használtam 162 164. 0) Giizel Szituin, a ki Rusztcm pasa felszólítására megírta az 1548. évi hadjáratot, abban személycsen részt vett és jelen volt Esztergom elfoglalásánál. ICz a legterjedelmesebb leírása Esztergom török kézbe jutásának. Munkáéit: „Az 1548. évi hadjárat története" magyarra fordítva megjelent Tliúry Józseftől' „Török Történetírók" II., a melyben Esztergomról a 826—847. lapokon. Kivonatban közöltem: „Esztergom Ezeréves Múltjából" 13—23. lapokon. ') Helyesebben: Musztafa biti Dsdal, (f 1567.) mint nisándsi részt vett Szolimánnak minden hadjáratában. Magyarra fordított műve: „Az országok osztályai ós az útak felsorolása" megjelent : „Török Történeti írók" II. Ebben Esztergom elfoglalása történetét elmondja 241—246. lapokon. 2) Végre forrásul szolgált még : Gründliche und wahrhaftige Anzcygung, wie das Königliche Schloss Gran in Hungern von den Türken belagert, beschossen und eingenommen ist 1543. kis 4. r. 8 lap. A czimképen az Esztergom vízivárosi kapu és környezete szemlélhető. Vele szemben a Kis-Dunán túl ágyúk láthatók. Élénken adja elő c röpirat mindazt, ami akkor a nép ajkán terjedt. Érdekes és figyelemre méltó elbeszélés. 3) Dselálszáde feljegyzése szerint Várdai Pál akkor midőn Szolimán Bécset ostromolta 1529. október 6-án az ottani táborában megjelent s neki meghódolt. A török történész így ir: „Száfár hónap 2-dik napján a Budun közelében levő LIszturgun várából, hol a keresztény hittannal foglalkozó papoknak lakásuk és templomaik vannak — a keresztény ulemák feje, a szerzetesek