Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - XI. A 20. század utolsó évtizedének focija

kifogást jelentett be. A második, '93 februári eljáráson, noha a város szerzett vételi jogot, a konkrét adás-vételi szerződés aláírására még sem került sor, mivel a felszámoló nem tudta az ingatlan korábban vállalt tehermentességét garantálni. így került sor a harmadik értékelési eljárásra, ahol egy csomagban a legnagyobb értékben vásárolni szándékozó ajánlatát fogadták el. A városnak erre nem lehetett reális esélye, ugyanis a város csak a pályát kívánta megszerezni. Az eljárást sérelmesnek tartva az Önkormányzat kérte a felszámolási ügyekben illetékes cégbíróság felülvizsgálatát, de kérése nem talált meghallgatásra. Mindezek ellenére a sportvezetés bízott abban, hogy az új tulajdonos vásárláskori ígéretéhez híven a pályát továbbra is a város labdarúgóinak a rendelkezésére fogja bocsájtani. Szivek Ferenc azonban ígérete ellenére,- melyben a pálya díjtalan, és tartós használatát ígérte- nem engedte a fure a labdarúgókat. (45) A klub akkori csapataiban közel 200,- zömében fiatal- sportolt. Közülök sok játékos szerepelt a megye korosztályos válogatottjaiban. A klub vezetősége szerette volna, ha ezek a tehetséges fiatalok Esztergom város labdarúgó csapatában sportolhatnának, és jó hírét öregbíthetnék. Ami azonban 80 évig a különböző politikai és társadalmi berendezkedés alatt működött a városban, az a demokratikus átalakul során vészhelyzetbe került. A bázisvállalat felszámolása óta a sportág anyagi és erkölcsi támogatás nélkül működött, és valamennyi tartalékát felélte. A Labor MIM, mely a csapatért fennállása óta legtöbbet tette, szétesése előtt még jelentős ingó és ingatlan vagyonhoz jutatta az egyesületet. Ezt