Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - XI. A 20. század utolsó évtizedének focija

Kertes László edző 4. bajnoki évét fejezte be az esztergomi MIM Vasasnál. Egy szétzilált csapatot vett át, de már a 2. év végére az élmezőnybe hozta fel. Kialakult egy stabil játékoskeret, amely '90-től meghatározott szerepet játszott a Duna-csoportban. Az 1991-92-es bajnoki évet nagy ambícióval kezdte a Vasas. Sajnos a tavaszi árvíz alaposan megrongálta a pályát és az öltözőket. A jó adottságú játékosokból álló csapat ősszel a 3. helyen zárta a szezont. A tavaszi felkészülés már zökkenőkkel járt. Többször nem volt pénzük az öltözők, a fürdők fűtésére. ( Ekkor a sportcsarnokban volt az öltözés. ) Éppen indult a tavaszi szezon , mikor a játékosok megtudták, hogy az ECOM Rt. elbocsájtotta őket az állásukból, ezért attól kezdve a játékosok anyagi gondja lett a legfontosabb kérdés. Ezzel a vidéken lakók bejárása is kétségessé vált. Sokan abbahagyták a focit és a család eltartása érdekében biztos munkahely után néztek. Az ifisták közül barátságos mérkőzésen már több hazai játékos csapatba került, és pályára is lépett. A túlélési gondok mellett óriási terhet jelentett, hogy tavaszra csak 13 felnőtt labdarúgó maradt. Ezen felül megcsappant a csapat játékereje, hiányzott a bizalom és a kellő akaraterő. Altalános vélemény volt, hogy sokkal nagyobb városi összefogásra lenne szükség. Esztergomban több száz híve van a labdarúgásnak, akik rendszeresen kijárnak a mérkőzésekre, és egy ilyen szintű város életében a labdarúgás jelentősebb helyet érdemelne. (39) 1992 nyarán létrehozták az Esztergomi Football Club alapítványt. Ez egy határozatlan időre szóló alapítvány, melynek célja a város labdarúgó életének fellendítése volt. Erre szükség is volt hiszen a Labor MIM és az 59