Monostori Balázs: A labdarúgás története Esztergomban

Tartalom - VII. Labdarúgásunk fejlődése a II. világháború után /1945-1963/

edzőséget. Alig néhány forduló után, Dobra Károly is átadta edzői helyét Bankó Zsigmondnak, de néhány forduló után visszakapta a karmesteri pálcát. A sok edzőcsere, a játékosok állandó cserélgetése, és vezetési problémák hatására a csapat kiesett 2 éves szereplés után az NB II-ből. Az NB II-ből kiesett Vasasból két megyei első osztályú csapatot alakítottak, az Esztergomi Sportárugyár és Esztergomi Szerszámgépgyár néven. A két megyei első osztályú csapat mellett a dorogi járási labdarúgó bajnokságban szerepelt az Esztergomi Honvéd és az Esztergomi Előre. 1955-ben a Sportárugyár csapata a mezőny végén, a Szerszámgépgyár a megyei bajnokság élmezőnyében végzett. A nagyszámú nézősereg a megyei bajnoki mérkőzéseken az előző évekhez képest tizedrészére csökkent. A két gyár vezetősége teljesen elzárkózott egymástól. Sajnálatos módon néhány felelőtlen vezető miatt minőségi foci nélkül maradt az esztergomi sportszerető közönség. Az 1956-os bajnokságban, az őszi szezonban a Sportáru hazai mérkőzésén botrány tört ki, ahol Thurzó Andor játékvezetőt a nézők tettlegesen bántalmazták. A megyei TSB kivizsgálta az ügyet, és a botrány miatt a pályát márc. 31-ig eltiltották. Az eltiltást követően a Sportárugyár hazai mérkőzéseit kénytelen volt a Viscosa pályáján rendezni. A megyei bajnokságban végül a Szerszámgépgyár 5., a Sportárugyár 6. helyen végzett azonos pontszámmal. 1957-ben a bajnoki rendszer áttért a tavaszi-őszi idényről, az őszitavaszi idényre. Az ismét Esztergomi Vasas néven újjászervezett Szerszámgépgyár csapata, az 1957-58-as évadban újra az NB Ill-ban szerepelhetett, a Duna csoportban. Az MLSZ 1958. januárjában 40